Berta Sándor
Jöhetnek a zöld szerverközpontok
A jövőben lehetnek olyan létesítmények, amelyek több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak.
Bár az adatközpontok egyre környezetbarátabbak, de mégis nő a fogyasztásuk. Csak az európai számítógép- centrumok fogyasztása az elmúlt tíz évben 56 TWh/a-ról 87 TWh/a-ra nőtt, amelyet 55 százalékos emelkedés. A tudósok azt prognosztizálták, hogy ez az érték 2030-ra 98 TWh/a-ra fog nőni.
A 29 éves Wilfried Ritter a Windcloud nevű cég ügyvezetője, a társaság tavaly augusztusban nyitotta meg a számítógép-centrumát. A Németország Schleswig-Holstein tartományában található Enge-Sande területén kialakított épület harminc szerverszekrénynek ad otthont. A központ évente 790 000 kilowattóra áramot fog fogyasztani, ugyanakkor a kialakításának köszönhetően több szén-dioxidot köt majd meg, mint amennyit kibocsát. Amennyiben a megoldás beválik, akkor az komoly előrelépést jelenthet a területen és lehetővé teheti, hogy ezek a létesítmények valóban zöldek legyenek.
A Ritter által kifejlesztett megoldás 100 százalékban zöld árammal működik, amelyet az Északi-tengeren üzemelő szélkerekek biztosítanak. A másik különlegesség a Novagreen céggel kialakított rendszer, amely mikroalgákra épít. Az építmény tetején optimális feltételek vannak az algák termesztéséhez, amelyeket később kozmetikai, gyógyászati vagy élelmiszeripari célokra használnak fel.
A Windcloud a szervertermeit friss levegővel hűti és a mikroalgák termesztésére két építményt is üzemeltet. Az egyik függőlegesen van elhelyezve, míg a másik egy 10 x 6 méter méretű medence. A mikroalgákat hetente egyszer gyűjtik össze. Ilyenkor a vizet leszivattyúzzák és a mikroalgákat egy szűrőn vezetik át, majd végül szárítják. Az utóbbi célra a szervertermek hőjét használják. A mikroalgák fotoszintetizálnak, hasznosítják a vizet, a levegőt és a szén-dioxidot, majd levegőt állítanak elő.
Azt Ritter is elismerte, hogy a módszer még bizonyítania kell és egy nagyobb méretű létesítmény esetében üzemanyagcellákat alkalmaznának, míg a számítógépeket nem levegővel, hanem vízzel hűtenék és az egész épületet innovatívabb módon építenék fel.
Az energiatakarékos szuperszámítógépek területén szintén jelentős összegeket lehetne megtakarítani két fontos változtatással, amelyek Volker Lindenstruth nevéhez fűződnek. Az első lépés, hogy a processzorokat videokártyákkal helyettesítik. Ez az átállás lehetővé teheti a fogyasztás legalább 50 százalékkal való csökkentését. A második fő dolog a hűtés: Lindenstruth egyszerű csapvizet keringtet a rendszerben, amely utána a folyókba vezet vissza. Amennyiben minden szervercentrumnál vízhűtést alkalmaznának, akkor 15 milliárd eurót és 21 millió tonna szén-dioxidot lehetne megtakarítani évente. Mindez már csak azért is fontos, mert a számítások alapján egy e-mail elküldése egy gramm szén-dioxid kibocsátását eredményezi, egy órányi videostream egy órányi autóvezetésnek felel meg, míg a több milliárd lájk és keresés által elfogyasztott energiamennyiséggel többször is át lehetne repülni az Atlanti-óceánt.
Bár az adatközpontok egyre környezetbarátabbak, de mégis nő a fogyasztásuk. Csak az európai számítógép- centrumok fogyasztása az elmúlt tíz évben 56 TWh/a-ról 87 TWh/a-ra nőtt, amelyet 55 százalékos emelkedés. A tudósok azt prognosztizálták, hogy ez az érték 2030-ra 98 TWh/a-ra fog nőni.
A 29 éves Wilfried Ritter a Windcloud nevű cég ügyvezetője, a társaság tavaly augusztusban nyitotta meg a számítógép-centrumát. A Németország Schleswig-Holstein tartományában található Enge-Sande területén kialakított épület harminc szerverszekrénynek ad otthont. A központ évente 790 000 kilowattóra áramot fog fogyasztani, ugyanakkor a kialakításának köszönhetően több szén-dioxidot köt majd meg, mint amennyit kibocsát. Amennyiben a megoldás beválik, akkor az komoly előrelépést jelenthet a területen és lehetővé teheti, hogy ezek a létesítmények valóban zöldek legyenek.
A Ritter által kifejlesztett megoldás 100 százalékban zöld árammal működik, amelyet az Északi-tengeren üzemelő szélkerekek biztosítanak. A másik különlegesség a Novagreen céggel kialakított rendszer, amely mikroalgákra épít. Az építmény tetején optimális feltételek vannak az algák termesztéséhez, amelyeket később kozmetikai, gyógyászati vagy élelmiszeripari célokra használnak fel.
A Windcloud a szervertermeit friss levegővel hűti és a mikroalgák termesztésére két építményt is üzemeltet. Az egyik függőlegesen van elhelyezve, míg a másik egy 10 x 6 méter méretű medence. A mikroalgákat hetente egyszer gyűjtik össze. Ilyenkor a vizet leszivattyúzzák és a mikroalgákat egy szűrőn vezetik át, majd végül szárítják. Az utóbbi célra a szervertermek hőjét használják. A mikroalgák fotoszintetizálnak, hasznosítják a vizet, a levegőt és a szén-dioxidot, majd levegőt állítanak elő.
Azt Ritter is elismerte, hogy a módszer még bizonyítania kell és egy nagyobb méretű létesítmény esetében üzemanyagcellákat alkalmaznának, míg a számítógépeket nem levegővel, hanem vízzel hűtenék és az egész épületet innovatívabb módon építenék fel.
Az energiatakarékos szuperszámítógépek területén szintén jelentős összegeket lehetne megtakarítani két fontos változtatással, amelyek Volker Lindenstruth nevéhez fűződnek. Az első lépés, hogy a processzorokat videokártyákkal helyettesítik. Ez az átállás lehetővé teheti a fogyasztás legalább 50 százalékkal való csökkentését. A második fő dolog a hűtés: Lindenstruth egyszerű csapvizet keringtet a rendszerben, amely utána a folyókba vezet vissza. Amennyiben minden szervercentrumnál vízhűtést alkalmaznának, akkor 15 milliárd eurót és 21 millió tonna szén-dioxidot lehetne megtakarítani évente. Mindez már csak azért is fontos, mert a számítások alapján egy e-mail elküldése egy gramm szén-dioxid kibocsátását eredményezi, egy órányi videostream egy órányi autóvezetésnek felel meg, míg a több milliárd lájk és keresés által elfogyasztott energiamennyiséggel többször is át lehetne repülni az Atlanti-óceánt.