Berta Sándor
Újabb szuperszámítógépet küld az űrbe a HPE
Folytatódik a négy évvel ezelőtt elindított program.
A NASA és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) még 2017 augusztusában juttatott fel két szervert a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A két készülék együttesen alkotja a Spaceborne Computert. A teszt célja az volt, hogy bebizonyítsák: a szuperszámítógép egy éven keresztül zökkenőmentesen tud működni akár az űrben is. A Spaceborne Computer jól vizsgázott az űrben, megbirkózott a különleges körülményekkel. 2019 februárjában döntés született arról, hogy a szuperszámítógép az űrben marad.
Most a NASA és a HPE közölte, hogy február 20-án a Cygnus NG-15 küldetés keretében feljuttatják az ISS fedélzetére a Spaceborne Computer-2 szuperszámítógépet, amely a tervek alapján 2-3 éven át fog működni a Nemzetközi Űrállomáson. A szakemberek azt remélik, hogy a rendszer az űrhajósok számára lehetővé fogja tenni, hogy a Földre küldött adatok késleltetés nélkül jussanak el a bolygó felszínére és ezáltal megvalósulhasson a műholdfelvételek valós időben való elemzése mesterséges intelligencia segítségével.
Dr. Mark Fernandez, a HPE illetékese hangsúlyozta, hogy a szuperszámítógép első változata 1,8 éven át működött és ezzel alaposan túlszárnyalta az előzetes várakozásokat. Nem csoda, hogy ezután gyorsan feltették nekik a kérdést, hogy elkészítik-e a Spaceborne Computer-2-t. Az adatok küldésekor jelentkező késleltetés kiküszöbölése alapvető fontosságú volt. A NASA hozzátette, hogy ez a lépés jelentős mértékben felgyorsítja majd a világűr kutatását és az adatok valós idejű feldolgozásával számítási erőforrásokat lehet megtakarítani, amelyek később egy Mars-küldetés során felhasználhatók. A HPE pedig azt várja, hogy a rendszert egészségügyi képek feldolgozására és DNS-szekvenálásra is alkalmazni fogják.
Nem csupán az számított, hogy egy korszerű, kereskedelmi forgalomban kapható szervert szállítsanak le, hanem, hogy az betehető legyen egy rakétába és kibírja a starttal járó rázkódásokat és más hatásokat is. Emellett szintén felmerült az a kérdés, hogy az IT területén nem jártas űrhajósok is képesek lesznek-e telepíteni a szuperszámítógépet, majd csatlakoztatni azt az áramellátáshoz, a hűtéshez és a hálózathoz. Végül ott volt az a probléma, hogy a készülék működik-e majd a világűrben. A zökkenőmentes működésen túl rendkívül fontos volt az összegyűjtött adatok megbízható továbbítása is.
A Spaceborne Computer-2 számítási teljesítménye a kétszerese a korábbi kiadásénak. A feladatok közé tartozik az űrhajósok fiziológiai állapotának a valós idejű felügyelete, többek között röntgenképek és más egészségügyi adatok feldolgozásával. Emellett a NASA és más szervezetek több száz szenzort helyeztek el az ISS fedélzetén és a műholdakon. Az ezen érzékelők által gyűjtött információk összegyűjtése és Földre való továbbítása is hatalmas feladatot jelent.
A Spaceborne Computer-2 a HPE Edgeline Converged EL4000 Edge System beágyazott rendszerre és a HPE ProLiant DL360 szerverre épül, valamint kizárólag SSD-kre (összesen 14 darab 240 gigabájtos meghajtóra) és nem merevlemezekre. A két rendszer összesen 256 gigabájt memóriával gazdálkodhat. A kommunikációban először fognak használni 10 Gbps-os Ethernet-kapcsolatot, az operációs rendszer a Red Hat Enterprise Linux 7.8 lesz.
A NASA és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) még 2017 augusztusában juttatott fel két szervert a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A két készülék együttesen alkotja a Spaceborne Computert. A teszt célja az volt, hogy bebizonyítsák: a szuperszámítógép egy éven keresztül zökkenőmentesen tud működni akár az űrben is. A Spaceborne Computer jól vizsgázott az űrben, megbirkózott a különleges körülményekkel. 2019 februárjában döntés született arról, hogy a szuperszámítógép az űrben marad.
Most a NASA és a HPE közölte, hogy február 20-án a Cygnus NG-15 küldetés keretében feljuttatják az ISS fedélzetére a Spaceborne Computer-2 szuperszámítógépet, amely a tervek alapján 2-3 éven át fog működni a Nemzetközi Űrállomáson. A szakemberek azt remélik, hogy a rendszer az űrhajósok számára lehetővé fogja tenni, hogy a Földre küldött adatok késleltetés nélkül jussanak el a bolygó felszínére és ezáltal megvalósulhasson a műholdfelvételek valós időben való elemzése mesterséges intelligencia segítségével.
Dr. Mark Fernandez, a HPE illetékese hangsúlyozta, hogy a szuperszámítógép első változata 1,8 éven át működött és ezzel alaposan túlszárnyalta az előzetes várakozásokat. Nem csoda, hogy ezután gyorsan feltették nekik a kérdést, hogy elkészítik-e a Spaceborne Computer-2-t. Az adatok küldésekor jelentkező késleltetés kiküszöbölése alapvető fontosságú volt. A NASA hozzátette, hogy ez a lépés jelentős mértékben felgyorsítja majd a világűr kutatását és az adatok valós idejű feldolgozásával számítási erőforrásokat lehet megtakarítani, amelyek később egy Mars-küldetés során felhasználhatók. A HPE pedig azt várja, hogy a rendszert egészségügyi képek feldolgozására és DNS-szekvenálásra is alkalmazni fogják.
Nem csupán az számított, hogy egy korszerű, kereskedelmi forgalomban kapható szervert szállítsanak le, hanem, hogy az betehető legyen egy rakétába és kibírja a starttal járó rázkódásokat és más hatásokat is. Emellett szintén felmerült az a kérdés, hogy az IT területén nem jártas űrhajósok is képesek lesznek-e telepíteni a szuperszámítógépet, majd csatlakoztatni azt az áramellátáshoz, a hűtéshez és a hálózathoz. Végül ott volt az a probléma, hogy a készülék működik-e majd a világűrben. A zökkenőmentes működésen túl rendkívül fontos volt az összegyűjtött adatok megbízható továbbítása is.
A Spaceborne Computer-2 számítási teljesítménye a kétszerese a korábbi kiadásénak. A feladatok közé tartozik az űrhajósok fiziológiai állapotának a valós idejű felügyelete, többek között röntgenképek és más egészségügyi adatok feldolgozásával. Emellett a NASA és más szervezetek több száz szenzort helyeztek el az ISS fedélzetén és a műholdakon. Az ezen érzékelők által gyűjtött információk összegyűjtése és Földre való továbbítása is hatalmas feladatot jelent.
A Spaceborne Computer-2 a HPE Edgeline Converged EL4000 Edge System beágyazott rendszerre és a HPE ProLiant DL360 szerverre épül, valamint kizárólag SSD-kre (összesen 14 darab 240 gigabájtos meghajtóra) és nem merevlemezekre. A két rendszer összesen 256 gigabájt memóriával gazdálkodhat. A kommunikációban először fognak használni 10 Gbps-os Ethernet-kapcsolatot, az operációs rendszer a Red Hat Enterprise Linux 7.8 lesz.