Gyurkity Péter
Svájci cégen keresztül kémkedett a CIA
Az évtizedeken keresztül zajló megfigyelés alól a szövetségesek sem maradtak ki.
Igencsak érdekes anyag látott napvilágot a hónap közepén, ezúttal a Washington Post jóvoltából. A lap saját cikkében egy terjedelmes CIA-anyagra hivatkozik, amely szerint az amerikai szolgálat évtizedeken keresztül megfigyelte az ellenségesnek és szövetségesnek minősülő országokat, mégpedig egy svájci cégen keresztül.
A Crypto AG hosszú ideje forgalmaz olyan megoldásokat, amelyeket kifejezetten polgári és kormányzati ügyfeleknek ajánlanak, az általuk folytatott kommunikáció megfelelő titkosításának biztosítása érdekében. Ezzel kapcsolatban már jóval korábban, először 1992-ben, felmerült, hogy tulajdonképpen a CIA-t szolgálják ki, mivel hátsó kaput biztosítanak saját termékeikben, amelyen keresztül a titkosszolgálat megfigyelheti a kuncsaftokat, viszont ezt akkor egészen képtelen összeesküvés-elméletnek minősítették. Most kiderült, hogy valójában 1971-re nyúlik vissza a történet, amikor az amerikai és a nyugatnémet illetékesek együtt döntöttek az akció megindítása mellett, ezt követően pedig hosszú időn keresztül együtt végezték a kényes munkát.
A németek a kilencvenes években végül kiszálltak, ezután tehát a CIA (és az NSA) vette át a kizárólagos irányítást. Tevékenységük során több mint 120 ország számára adtak el valamilyen felszerelést, ezek között kifejezetten ellenségesnek minősülő országok (így például Irán, Szíria), de számos más állam (Pakisztán, Szaúd-Arábia, Nigéria, de még a Vatikán is) felkerült a listára, nem beszélve a szövetségesekről, akik ugyanúgy érdeklődtek a titkosítási megoldások iránt. A hátsó kapun keresztül ezen ügyfeleket ezt követően kényelmesen lehallgatták, ezen ügyfelek között pedig az Egyesült Királyság, Izrael, illetve még maga Svájc is felbukkan. A program végül 2018-ban zárult le, talán ennek is köszönhető, hogy megtudhattuk az igazságot.
A svájci kormányzat rögtön be is jelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indítanak az ügyben, ezzel azonban nyilván egy kicsit megkéstek, az pedig nem egyértelmű, hogy ennek milyen konkrét következményei lehetnek.
Igencsak érdekes anyag látott napvilágot a hónap közepén, ezúttal a Washington Post jóvoltából. A lap saját cikkében egy terjedelmes CIA-anyagra hivatkozik, amely szerint az amerikai szolgálat évtizedeken keresztül megfigyelte az ellenségesnek és szövetségesnek minősülő országokat, mégpedig egy svájci cégen keresztül.
A Crypto AG hosszú ideje forgalmaz olyan megoldásokat, amelyeket kifejezetten polgári és kormányzati ügyfeleknek ajánlanak, az általuk folytatott kommunikáció megfelelő titkosításának biztosítása érdekében. Ezzel kapcsolatban már jóval korábban, először 1992-ben, felmerült, hogy tulajdonképpen a CIA-t szolgálják ki, mivel hátsó kaput biztosítanak saját termékeikben, amelyen keresztül a titkosszolgálat megfigyelheti a kuncsaftokat, viszont ezt akkor egészen képtelen összeesküvés-elméletnek minősítették. Most kiderült, hogy valójában 1971-re nyúlik vissza a történet, amikor az amerikai és a nyugatnémet illetékesek együtt döntöttek az akció megindítása mellett, ezt követően pedig hosszú időn keresztül együtt végezték a kényes munkát.
A németek a kilencvenes években végül kiszálltak, ezután tehát a CIA (és az NSA) vette át a kizárólagos irányítást. Tevékenységük során több mint 120 ország számára adtak el valamilyen felszerelést, ezek között kifejezetten ellenségesnek minősülő országok (így például Irán, Szíria), de számos más állam (Pakisztán, Szaúd-Arábia, Nigéria, de még a Vatikán is) felkerült a listára, nem beszélve a szövetségesekről, akik ugyanúgy érdeklődtek a titkosítási megoldások iránt. A hátsó kapun keresztül ezen ügyfeleket ezt követően kényelmesen lehallgatták, ezen ügyfelek között pedig az Egyesült Királyság, Izrael, illetve még maga Svájc is felbukkan. A program végül 2018-ban zárult le, talán ennek is köszönhető, hogy megtudhattuk az igazságot.
A svájci kormányzat rögtön be is jelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indítanak az ügyben, ezzel azonban nyilván egy kicsit megkéstek, az pedig nem egyértelmű, hogy ennek milyen konkrét következményei lehetnek.