Berta Sándor
Alan Turing kerül az új 50 fontos bankjegyre
A döntéssel a Bank of England tiszteleg a homoszexualitása miatt meghurcolt matematikus előtt.
A 2021 végétől bevezetendő új 50 fontos bankjegyekre Alan Turing arcmása fog felkerülni - ezt Mark Carney, a Bank of England vezetője jelentette be. A pénzintézet közleményében a számítástechnika és a mesterséges intelligencia atyjának, valamint háborús hősnek nevezte a szakembert. A bank 227 299 jelölést kapott, amelyek 989 támogatható személyre vagy párra vonatkoztak. A kérdésben döntő bizottság megvizsgálta a jelöléseket és végül 12 személyt választott ki. Köztük volt Paul Dirac, Ernest Rutherford, Stephen Hawking és Turing, s egyiküket érhette az a megtiszteltetés, hogy az arcmásuk felkerülhetett az új 50 fontos bankjegyre. A győztes végül Turing lett.
Turing 1912-ben született és a második világháború idején azt a csoportot vezette, amely a Bletchley Parkban, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott akkori központjában feltörte a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját. A kódot az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó német tengeralattjárók kommunikációjához is használták. Az 1936-ban megalkotott gépével megteremtette egy modern számítógépes rendszer elméleti alapjait.
1952-ben a rendőrség tudomást szerzett arról, hogy egy férfivel van kapcsolata és "súlyos közszeméremsértés" vádjával elítélték, mivel a homoszexualitás az akkor hatályos törvények alapján tiltott volt. Turing csak úgy tudta elkerülni a börtönt, hogy vállalta az önkéntes kémiai kasztrációt. Két évvel később, 41 éves korában ciánmérgezésben meghalt. A hivatalos halottkémi jelentés szerint öngyilkos lett, de ezt azóta is többen vitatják. A múlt század egyik legzseniálisabb brit matematikusát 2013 decemberében részesítette utólagos kegyelemben II. Erzsébet királynő.
Az első számítógépes zenéket szintén Turing alkotta meg 1951-ben egy manchesteri laboratóriumban, de a munkásságnak ez a része még kevéssé ismert. A tudós már az 1940-es években foglalkozott azzal, hogy a számítógépeket hangszerekként alkalmazza. Három dalt dolgozott fel: a brit himnuszt, a Baa Baa Black Sheep című gyerekdalt és a Glenn Miller szerzeményét, az In the Mood című klasszikust. A felvételek sérültek voltak, azokat csak 2016 szeptemberében sikerült helyreállítani.
A 2021 végétől bevezetendő új 50 fontos bankjegyekre Alan Turing arcmása fog felkerülni - ezt Mark Carney, a Bank of England vezetője jelentette be. A pénzintézet közleményében a számítástechnika és a mesterséges intelligencia atyjának, valamint háborús hősnek nevezte a szakembert. A bank 227 299 jelölést kapott, amelyek 989 támogatható személyre vagy párra vonatkoztak. A kérdésben döntő bizottság megvizsgálta a jelöléseket és végül 12 személyt választott ki. Köztük volt Paul Dirac, Ernest Rutherford, Stephen Hawking és Turing, s egyiküket érhette az a megtiszteltetés, hogy az arcmásuk felkerülhetett az új 50 fontos bankjegyre. A győztes végül Turing lett.
Turing 1912-ben született és a második világháború idején azt a csoportot vezette, amely a Bletchley Parkban, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott akkori központjában feltörte a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját. A kódot az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó német tengeralattjárók kommunikációjához is használták. Az 1936-ban megalkotott gépével megteremtette egy modern számítógépes rendszer elméleti alapjait.
1952-ben a rendőrség tudomást szerzett arról, hogy egy férfivel van kapcsolata és "súlyos közszeméremsértés" vádjával elítélték, mivel a homoszexualitás az akkor hatályos törvények alapján tiltott volt. Turing csak úgy tudta elkerülni a börtönt, hogy vállalta az önkéntes kémiai kasztrációt. Két évvel később, 41 éves korában ciánmérgezésben meghalt. A hivatalos halottkémi jelentés szerint öngyilkos lett, de ezt azóta is többen vitatják. A múlt század egyik legzseniálisabb brit matematikusát 2013 decemberében részesítette utólagos kegyelemben II. Erzsébet királynő.
Az első számítógépes zenéket szintén Turing alkotta meg 1951-ben egy manchesteri laboratóriumban, de a munkásságnak ez a része még kevéssé ismert. A tudós már az 1940-es években foglalkozott azzal, hogy a számítógépeket hangszerekként alkalmazza. Három dalt dolgozott fel: a brit himnuszt, a Baa Baa Black Sheep című gyerekdalt és a Glenn Miller szerzeményét, az In the Mood című klasszikust. A felvételek sérültek voltak, azokat csak 2016 szeptemberében sikerült helyreállítani.