Berta Sándor

ILS nélkül, automatikusan szállt le egy repülőgép

A jövőben a kisebb légi járművek önmaguktól is biztonságosan landolhatnak.

A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói egy olyan kutatási célokra átalakított repülőgépet alkottak meg, amely műszeres leszállító rendszer (ILS) nélkül, teljesen automatikusan leszállt. A kulcs a kifejlesztett optikailag támogatott navigáció volt.

Az utas- és áruszállító repülőgépek számára az automatikus leszállás régóta a mindennapok része. A nagy repülőterek ehhez rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával (ILS), de a kisebb légikikötők nem. Az ILS antennák rádiójeleket küldenek a repülőgépek robotpilótáinak, hogy biztonságosan a leszállópályákra navigálják a légi járműveket. A rendszer bevált, de a szakemberek jelenleg olyan eljárást is fejlesztenek, amelynél az automatikus landolás GPS segítségével is lehetséges. De ez utóbbi megoldás hátránya, hogy annál is szükség van kiegészítő rendszerre. Ezért is hasznos az új fejlesztés, amelyet a Müncheni Műszaki Egyetem, a Braunschweigi Műszaki Egyetem, a f.u.n.k.e. AVIONICS GmbH, a messWERK GmbH és a Diamond Aircraft Industries GmbH szakemberei alkották meg.

Martin Kügler, a Müncheni Műszaki Egyetem tudományos munkatársa kijelentette, hogy a légi közlekedés jövőbeli feladatainak szempontjából rendkívül fontos az automatikus leszállás lehetővé tétele. A C2Land nevű projekt keretében kifejlesztett automatikus landolási rendszernek köszönhetően a kisebb repülőgépek a felszíni megoldások támogatása nélkül, automatikusan leszálljanak. A megalkotott optikai referenciarendszer kamerája és infrakamerája remekül kiegészíti egymást. Az előbbi a normál, míg az utóbbi a rossz látási viszonyok esetén lát kiválóan. Azért, hogy a megoldás kiolvashassa az adatokból, hogy a repülőgép a leszállópályához viszonyítva hol tartózkodik, a kutatók kifejlesztettek egy képfeldolgozó szoftvert.

A kísérleti repülőgép egy módosított Diamond DA42 lett, amelyet elláttak Fly-by-Wire rendszerrel. A programba integráltak számos funkciót, így többek között a kamerák adatait össze tudja hasonlítani a GPS-jelekkel, továbbá képes biztosítani egy virtuális sugarat a leszálláshoz és a repülőtér megközelítésének különböző szakaszaiban is szabályozni tudja a repülést. Az átépített Diamond DA42 sikeresen és automatikusan leszállt. Thomas Wimmer tesztpilóta közölte, hogy a kamerák már nagy távolságból felismerték a leszállópályát és utána a rendszer teljesen automatikusan végigvezette a repülőgépet a landolási folyamaton, majd precíz leszállást hajtott végre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zoltan1984 #11
    Pintositok: "nem feltetlenul vizszintes." -> "nem feltetlenul sik"
  • Zoltan1984 #10
    Hibas, a hosszot nem hasznaljak a pilotak leszallasnal. Ket fo ok:
    - Landolasnal a futopalyanak csak a kozelebbi vege hatarozhato meg pontosan.
    - Vizualisan a hosszat alacsony szogbol csak pontatlanul lehet felmerni, mert a palya hossz iranyban nem feltetlenul vizszintes.

    Nem kell talalgatni hogyan mukodhet ez a rendszer. Ennek a vegen talalsz cikkeket:
    https://www.tum.de/nc/en/about-tum/news/press-releases/details/35556/
  • kvp #9
    VFR-nel kell a hossz, bar az a szelessegbol mar igazabol szamithato. Egyebkent ugyanis nem merheto jol fel a foldeteresi pont. ILS-nel ez a pont adott a jeladok helyebol, de VFR-nel szamolni kell. (az ember szemre is megmondja, a szamitogep meg szepen kiszamolja a latott kepbol es a szelessegi es ha van a hossz adatokbol, utobbi azert pontosabb mert a palya hosszabb mint amilyen szeles, nem veletlen irja a legtobb konyv a hosszt is)

    Az abszolut pontossagot erdemes a foldeteresi pontban, 0 meteren nezni. Ez az idealis ponttol (mindket iranyban) mert touchdown tavolsag szorasa.
  • gombabácsi #8
    jah... úgy emlékeztem hogy rosszul mérte fel a helyzetét, magasságát
  • Zoltan1984 #7
    Az ILS draga, foleg az a fajtaja amivel nem csak megkozelitest, de landolast is vegre lehet hajtani. Kis repuloterek nem engedhetik meg maguknal, ahogy a kis repulogepek arat is jelentosen megnoveli.
    Vannak kezdemenyezesek GPS alapu megkozelitesre, de landolasra nem eleg pontos, es zavarhatjak is.
  • Zoltan1984 #6
    Hosszat nem hasznalja, csak a szelesseget. Az abszolult pontossaga pedig tavolsag fuggo, ahogy az ILS-e is.
  • VolJin #5
    Jé, te vagy "Űrmeghódiccsa" bácsi? :-)
  • kvp #4
    "ezért nem értem hogy az izraeli hold szonda miért nem tudott leszállni"

    Mert elektronikai hiba miatt leallt a hajtomuve es nem tudta idoben ujrainditani. Pontosam tudta merre jar csak nem tudott fekezni.
  • kvp #3
    Gyakorlatilag a VFR (visual flight rules) rendszert implementaltak. A szoftvernek katalogusbol tudnia kell a leszallopalya szelesseget es hosszat, es onnantol csak trigonometria. A gep igy ki tudja szamitani hogy milyen messze, milyen magasan es milyen szogekben van a palyahoz kepest. Huz az idealis leszallasi ponttol egy idealis leszallasi palyatervet es azt probalja kovetni. Onnantol ILS logika szerint repul, a poziciot a kep alapjan frissitve. Meg sztereokamera sem kell, mivel a meretek es a palya eszakhoz kepesti szoge ismertek.

    A 80-as evekben a Tomahawk robotrepulogepek ugyanezen optkkai algoritmus szerint szortak a kazettasbombakat a leszallopalyak folott vegigrepulve. Most mar annyival pontosabb a kepfeldolgozas, hogy a szoftver le is tud szallni a celra es nem kb. 10 meteres, hanem 1 meteres vagy jobb pontossaggal tud szamolni.
  • gombabácsi #2
    ezért nem értem hogy az izraeli hold szonda miért nem tudott leszállni...