Az átlagemberek csak a hatásaival találkoznak: még inkább elmosódhat a határ a sarki boltban vásárlás és az online kereskedelem között.

"A fogyasztóknak a dolgok internete nem jelent sokat, hiszen a technológiával vagy a fogalommal nem foglalkoznak, de az életükön javító alkalmazások nagyon is érdeklik őket. S ezek a megoldások az emberek alapvető igényeire (a jólét és a kényelem biztosítása) összpontosítanak, azokra az innovációkra figyelnek, amelyek ezt a dolgot célozzák" - ecsetelte Delia Dumitrescu, a Trendwatching.com innovációs szakértője.

A dolgok internete területén számos trend figyelhető meg. Az első a kereskedelemben a vásárlással kapcsolatos összes dolog kiszervezése és gépekkel végeztetése. Ide tartozik a számlázás automatikus megszervezése éppúgy, mint az okosvásárlólisták készítése, amelyek folyamatosan tájékoztatják az embereket az árcsökkenésekről. A technológia még azelőtt képes kiszolgálni a felhasználók igényeit, hogy egyáltalán megmondanák, mire vágynak. Ez az automatizált kereskedelem. A cél az, hogy az offline és az online világ közötti határok elmosódjanak, majd eltűnjenek.

A második trend, hogy az ajánlatok személyre szabása már nem csupán az online vásárlásokhoz kapcsolódik. Sokan már az offline világban is elvárják a szolgáltatások és az árak személyre szabását, amit az internetes kereskedelemben már megszoktak. Ehhez jön még, hogy egyre jobban elterjednek az olyan technológiák, mint az arcfelismerés. Egy dubaji szépségszalonban például lefotózzák a belépő ügyfeleket, majd elemzik az arcképeiket és a fő jellemzőik alapján ajánlanak nekik arckrémeket. Szintén ebbe a kategóriába sorolhatók a személyre szabott reklámok, amelyek az utasok arcának beszkennelése után a japán taxikban és a brazil metróállomásokon jelennek meg.

Természetesen felmerülnek adatvédelmi aggályok, amelyeket tisztázni kell, míg az esetleges problémákat orvosolni és a visszaéléseket megakadályozni. A technológiát fel kell készíteni az etikus eljárásokra és az átláthatóságra. Ehhez kapcsolódik a harmadik trend, amelynek lényege az adatvédelmi paradoxon: sokan félnek attól, hogy a technológia - például a mesterséges intelligencia - negatívan hathat a magánéletükre, de ezzel párhuzamosan nem akarnak lemondani a technológiák által kínált kényelmi és egyéb hozadékokról. A megoldás itt is az lehet, hogy nagyobb ellenőrzési lehetőséget kell kínálni a fogyasztóknak az adataik felett. Amennyiben tudják, hogy mi történik az adataikkal és még előnyökhöz is jutnak, akkor készek lesznek megadni ezeket a plusz információkat.

Fontos, hogy a cégek már ne csak ágazatokban gondolkodjanak, az innovációs folyamataiknak sokkal átfogóbbaknak kell lenniük. Egy mosógéptől elvárják, hogy ugyanolyan okos legyen, mint egy iPhone készülék. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a technológia nem az egyetlen hajtóerő az innováció esetében. Úgy is innovatív lehet valaki, ha nincs mögötte sok pénz; ehhez elegendő, ha az ügyfelek igényeire reagál. Az innovációnak nem kell drágának lennie és nem is kell feltétlenül a technológiára épülnie.