Az már régen rossz a fejlesztések szempontjából, ha évekbe telik egy szabadalom bejegyeztetése.

Sok idő, amíg egy levédetett ötletből termék lesz. Németországban a cégeknek átlagosan 4,5 évet kell várniuk arra, hogy a Német Szabadalmi és Márkahivatal (DPMA) elfogadja a benyújtott kereseteiket. Mindez komoly mértékben hátráltatja az innovációt. Tavaly a DPMA-hoz 2017-hez képest 0,3 százalékkal több, összesen 67 895 beadványt nyújtottak be, a legtöbbet Bajorországból és Baden-Württembergből. 21 286 szabadalom származott külföldről, ez 7 százalékkal volt több a 2018-as mennyiségnél, míg a német vállalkozások 2,5 százalékkal kevesebb ötletet akartak levédetni, mint 2017-ben.

A hivatal feljegyezte, hogy tavaly nőtt a szoftverekkel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban benyújtott keresetek száma, a számítástechnika területét érintő dokumentumoké pedig több mint 25 százalékkal emelkedett. Az Econ Sight svájci gazdaságkutató intézet ugyanakkor rámutatott, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak 60 százaléka van egyesült államokbeli társaságok tulajdonában. A kínai vállalatok az elmúlt három évben a kétszeresére növelték a piaci részesedésüket ezen a területen, amely már eléri a 9,3 százalékot. Az Európai Unióban bejegyzett cégek a mesterséges intelligencia szabadalmak 8,8 százalékát birtokolják.

Az egyik legnagyobb problémát a szabadalmi hivatalok számára az jelenti, hogy az új eszközökben egyre több levédetett alkatrész van. Egyetlen okostelefonban akár több ezer ilyen komponens is lehet. A termékciklusok egyre rövidülnek, folyamatosan nő a verseny és ezzel együtt a gyártókra nehezedő nyomás, hogy megelőzzék a vetélytársaikat. A technika emiatt egyre gyorsabban elavul, sokkal hamarabb, mint néhány évvel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a hivatalnak egyre több időre van szükségük egy-egy beadvány megvizsgálására. Ez az idő 2017-ben 4,5 év volt, míg 2008-ban csupán 3,3 esztendő. Az igazságügyi minisztérium azt válaszolta Reinhard Houben FDP-képviselőnek, hogy ezt az időt szeretnék 3 évre csökkenteni. A politikus erre úgy reagált, hogy egy szabadalmi hivatalnak szolgáltatónak kell lennie a gazdaság számára és meg kell könnyítenie a technológiai fejlődést, különben az a veszély fenyeget, hogy a DPMA innovációs fékké válik. Houben a bejegyzési időtartam három esztendőre való csökkentését abszurdnak nevezte.

A Német Feltalálók Szövetsége is bírálta a túlzottan hosszú bejegyeztetési időtartamot. Az első vizsgálatok általában egy éven át tartanak és azokat követi egy körülbelül két évig tartó második engedélyezési szakasz. Ráadásul a beadványokra általában csak 4 hónap után reagál először a hivatal.

A DPMA ezzel szemben azzal érvelt, hogy a munkatársainak immár 100 millió dokumentumot kell átnézniük és a szabadalmak számának növekedésével párhuzamosan folyamatosan emelkedik az átvizsgálandó iratok száma is. Houben szerint ezért is kellene több pénzzel támogatni a hivatalt, hogy több munkatársat vehessen fel és nagyobb költségvetésből gazdálkodhasson. A DPMA tavaly már kapott közel 190 millió euró plusz támogatást, tavaly ősz óta pedig sikerült 130 új dolgozót munkába állítani. A következő hetekben pedig további 80-100 új munkatársat alkalmazna a Német Szabadalmi és Márkahivatal. Cornelia Rudloff-Schäffer, a DPMA elnöke ugyanakkor úgy vélte, ez csak a pillanatnyi helyzetet oldhatja meg, de korábban a munkaerőhiány oda vezetett, hogy több mint 200 000 szabadalom-elbírálási eljárást nem tudtak lefolytatni.

A lassú szabadalmaztatási folyamatok mellett a magas adók is fékezik az innovációt. A jövedelem- és társasági adók komoly befolyással vannak az szabadalmak számára, minőségére és regionális eloszlására. Minél magasabbak az adók, annál kevésbé innovatív egy vállalkozás. Amennyiben a társasági adó egy százalékkal emelkedik, akkor ezzel párhuzamosan a társaságok által bejelentett szabadalmak 1,2 százalékkal csökkennek. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vállalatok az ilyen esetekben a szomszédos államokba helyezik át a kutatási és a fejlesztési részlegeiket.