Berta Sándor

Huawei kontra USA - tovább romolhat a helyzet

Őrizetbe vették Kanadában a Huawei alapítójának lányát, Kína pedig politikai szintre emelve a kérdést megtorlással fenyegetőzik. Trump kereskedelmi háborúja új szintre ért.

Néhány nappal ezelőtt vették őrizetbe a Huawei pénzügyi vezetőjét, akinek a kiadatását már kérte az Amerikai Egyesült Államok. Meng Van-csout - aki egyébként Ren Zhengfei Huawei-alapító lánya - hivatalosan azért kereste az amerikai igazságügyi minisztérium, mert az Irán elleni amerikai gazdasági szankciók megsértésével vádolják. A szituáció eszkalálódása valószínűbbnek tűnik, mint a két fél álláspontjának a közeledése.

"Ez csupán egyike annak a számos, újabb és egyre agresszívebb intézkedésnek, amelynek a segítségével a Donald Trump által vezetett amerikai kormány Kína ellen lép fel. Önmagában nem az őrizetbe vétel az érdekes, hanem annak az időpontja, mert az az Argentínában megrendezett G20-as találkozóval esett egybe. Azt, hogy ezt az időpontot tudatosan választották-e ki nem tudjuk, de maga az eljárás figyelemre méltó volt. A letartóztatás a Donald Trump és Hszi Csin-ping közötti kiegyezéssel kapcsolatos minden esetleges optimizmust semmissé tett. Az esetleges egyezség amúgy is gyenge lábakon állt, hiszen a megbeszélések után az Amerikai Egyesült Államok és Kína is nagyon eltérő módon kommunikálta a megállapodásokat. A Huawei-problémától függetlenül is több mint kérdéses volt, hogy a karácsony előtt sikerül-e leülniük tárgyalni egymással a két nagyhatalom vezetőinek. Ezzel immár nem lehet számolni" - fejtette ki Max J. Zenglein, a Mercator Institute for China Studies (MERICS) gazdasági programvezetője.

A szakember azt nem kívánta minősíteni, hogy a Meng Van-csou elleni vád milyen alapokon nyugszik. Az viszont tény, hogy a Huawei több szempontból is szálka az Amerikai Egyesült Államok szemében és az USA meg is próbál minél több országot rábírni arra, hogy ne vásárolják meg a kínai gyártó termékeit. Mindez oda vezet, hogy a toleranciahatárt a Huawei gyorsabban átlépi az iráni üzletekkel kapcsolatban, mint bármelyik másik társaság.


Kína nem engedi be a külföldieket, viszont állami cégei sorra vásárolják fel a nyugati vállalatokat - úgy néz ki, ezt most elégelték meg a politikusok

"Az Amerikai Egyesült Államok számára nem csupán egy sima cégről van szó, hanem alapvetően zavarja őket az, ahogy Kína erősíti a saját vállalatait. Miközben minden eszközzel próbálja óvni hazai piacát a nemzetközi konkurenciával szemben, addig a kommunista állam által támogatott társaságok egyre inkább terjeszkednek a nemzetközi piacokon. A Huawei nem egyedi eset. Elég csak a ZTE-re gondolni, amely már a kereskedelmi konfliktus elején az USA érdeklődésének a középpontjába került és majdnem bele is bukott a dologba. A Huawei és a ZTE stratégiai fontosságú területen (távközlés) működnek, de végeredményben csak áldozatok egy politikai csatatéren."

"Amerikai szempontból ezek a társaságok egy összességében problémás rendszer kinövései. A Huawei terjeszkedése Kína számára stratégiai szempontból nagyon fontos, ezért az aggályok nagyon is jogosak. Már csak azért is, mert Peking nem igazán foglalkozik azzal, hogy a globálisan tevékenykedő kínai cégek szavahihetőségét erősítse - ellenkezőleg, az ország agresszíven lép fel. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok sem viselkedik másképpen, mert szintén kihasználja a pozícióit. Éppen ezért továbbra is szkeptikus vagyok abban a tekintetben, hogy a két fél képes lesz-e félretenni a vitáját, ehhez ugyanis túl agresszív a retorika."

"Kína sok szempontból stratégiai riválisa az USA-nak és ez túlmutat a gazdasági érdekeken, itt már geopolitikai rivalizálásról van szó. Jelenleg még az Amerikai Egyesült Államok tűnik erős pozícióban lévő országnak, amely megpróbálja Kínát visszakozásra kényszeríteni. Kérdés, hogy reagál minderre Peking. Úgy gondolom, hogy a további eszkaláció valószínűsége sokkal nagyobb, mint annak az esélye, hogy közelednek az álláspontok" - szögezte le Max. J. Zenglein.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #16
    Pontosan így van. Japán és Dél-Korea úgy lopták a technológiát, mint az állat, csak nekik elnézték a dolgot, mert:
    1. Mert szövetségesek
    2. Mert mint te is mondtad, kicsik. Kína pedig nem az.
  • ostoros #15
    "es hogy az exportbol keresett penzuket nem koltik el, kiegyensulyozva ezzel a kereskedelmi merleget, hanem eldugjak a matrac ala."
    Inkább az a baja SAM bácsinak, hogy saját magukra költik, infrastruktúrát fejlesztenek, növekednek mint a veszett, és az USA cégei nem kapnak ebből a növekedésből, de még a beruházásokban sem tudnak részt venni.
    Tipikusan az a probléma, hogy a másiknak sok a pénze, de engem nem akar bevenni az üzletbe, hát fejbe verem egy "bézbóz" ütővel.
  • ostoros #14
    És mi van azokkal, akik magát a mérnököt "lopják" el? Brain drain. Mert azért az kicsit hasonló azért amit az USA csinál, gyakorlatilag minden téren.
    Vagy egyszerűen csak ellopás helyett megveszik az egész céget, mely a technológiát birtokolja olcsóért, mert épp szarba került az amcsi versenytársai miatt, akiket nagyban támogat az USA gazdasági hírszerzése?
    Nincs fekete-fehér a hatalmasok között. Csak a módszerek térnek el, de bőven "lop" mindenki. Maximum az EU balfaszkodik.
  • zola2000 #13
    Főleg hogy ez úgy működne, hogy a vesztésre álló fél ügynökei kinyomoznák hol vannak a nyerésre álló birodalom vezetői és oda célozna az ICBMel.

    Egyébként nem csak kína jön fel, hanem a tőle délre fekvő országok is (Malaysia, Thaiföld stb) ez eléggé átrendeti a világ gazdaságot, persze hogy feszültségek vannak emiatt.
  • kvp #12
    "Nemrég elképzelhetetlennek tartottam egy reguláris 3. világháborút."

    Atomhatalmak kozott tovabbra islehetetlen. A vesztes felbiztosan atomot hasznalna es akkor a valaszcsapas miatt mindkettojuknek annyi. Raadasul az amerikai doktrina miatt mindenki masnak is aki ellenfel lehet. Ez jo ok arra hogy egy "jozanabb" 3. fel lebeszelje a feleket mar a hagyomanyos haborurol is.
  • leeloodallas #11
    "Mi az hogy nem engedi be a külföldieket? Ferraritól kezdve minden eu cucc kapható ott!"

    Persze, elvileg bárki piacot szerezhet Kínában, de annak az ára az, hogy MINDIG kínai többségi tulajdonban kell lennie a KÖZÖS cégnek, és a vezető is kínai.

    Valamint x évre szerezhetnek kvázi koncessziót/működési engedélyt, és ha annak lejártakor a kinai állam megköszöni az együttműködést, a külföldi cég semmit sem tehet, kereshet más piacot. Ennek az a legrosszabb hozadéka, hogy az együttműködés során a kínaiak minden technológiai inputot megszereznek, tulajdonképpen megvásárolnak, majd azt - ha már feltalálni nem tudták -, alkalmazni már fogják tudni. És időközben azért ők is szert tesznek egy erős szellemi háttérre.

    De ezt már előttem leírták.

    A kínai lufit lehet még pumpálni, de azt a gazdasági növekedést, amit évek/évtized(ek) óta produkálnak, csak mesterségesen lehet generálni, fenntartani pedig lehetetlen, több okból is.
    A legfontosabb, hogy a belső piac - a legszélsőségesebb kommunista beállítódás miatt - nem képes olyan ütemben fejlődni, mint amit a gazdaság összeredménye szükségessé tenne. Magyarul azt az elképesztő pénzmennyiséget, amit "megszereznek" (azt most hagyjuk, hogy milyen eszközökkel...), nem a gazdaságba fektetik, hanem nagyrészt magánkézbe játsszák át - ugye, milyen ismerős sztori ez nekünk, magyaroknak?... -, és elképzelhetetlen mértékű luxusban élnek, ami gazdaságilag nulla produktivitással bír.

    Az már sommás személyes vélemény, hogy az undorító, élősködő fajtájuk időleges sikere mennyire irritáló.

    A dolog másik része, a politikai aspektus. Az tök jó, hogy a Trump adminisztráció végre elkezdte a kardcsörtetést, viszont a regnáló elnök szellemi képessége még nagyon nagy bajnak ágyazhat meg.
    Jelesül, ha eljön az idő, hogy Kína elhiszi magáról, hogy ők az első számú gazdasági/katonai/politikai hatalom, minden ütőkártyára egy másikkal felel, és a politikai licitálásban nem fog megálljt mondani.

    Márpedig Clausevitz óta tudjuk: "A háború nem más, mint a politika folytatása más eszközökkel".

    Nemrég elképzelhetetlennek tartottam egy reguláris 3. világháborút. Ma már másként gondolom...
  • caprine #10
    Mi az hogy nem engedi be a külföldieket? Ferraritól kezdve minden eu cucc kapható ott! Az Audi és a többi autógyártó készit ott autót, sőt az audi nyujtott A6-st gyártott ott évekig amit máshol nem is forgalmazott, tehát spec arra a piacra készült. Az ott gyártásnak persze ára van, állami ára, persze nem kell sírni, euban is lehet gyártatni persze magasabb bérért.

    Szerintem az amcsiknak az fáj, hogy az arabok után akiket kézben tudtak tartani az államadóságuk több mint 3000 milliárd dolcsi a kínaiak kezében van.
  • zola2000 #9
    Szerintem egyszerűen az van, hogy Kína is kb azt a fejlődési utat akarja járni gazdaságilag, mint japán és Dél Korea, csak Kína kb tízszer akkora mint azok együtt, és sok szempontból már most a világ legfontosabb térsége lett.

    Új hatalmak felemelkedése szokás szerint nem tetszik a régi nagyhatalmaknak, de ez van.
  • bdzsana #8
    Trump egyetlen intézkedése, amit támogatni tudok. Kína szépen csendben leigázza a világot és mindenki csak nézte... eddig. Míg ő felvásárolja a világot, addig a saját piacára szinte lehetetlen bejutni külföldinek. Nem is értem miért vártak eddig.
  • Sequoyah #7
    Van Kinai aki ennel elorebb tart, de az erintett cegek, pl a Huawei nem az elkepeszto sajat innovaciojaval kerult oda ahova, hanem a Kinai allam penzevel, es a technologiak ellopasaval.

    Trump nem tudom mitol fel, a hulyek sok hulyesegtol tudnak felni. De Amerika problemaja egyaltalan nem a Kinai innovacio. Amerika (es Europa) problemaja az a Kinai penz mesterseges leertekelese, es hogy az exportbol keresett penzuket nem koltik el, kiegyensulyozva ezzel a kereskedelmi merleget, hanem eldugjak a matrac ala. Ezen kivul pedig tisztessegtelen piaci magatartassal kizsaroljak/ellopjak a nyugati technologiakat. Ezek eleg nyilvanvaloan koztudott dolgok, es mar evek, evtizedek ota folynak.

    Az, hogy a Kinai innovacio is eledezik a fentiek mellett, az egy egeszen mas kerdes, es egyaltalan nem errol szol a vita. Ha Kina egy onalloan is eros es innovativ gazdasag lenne, akkor nem kellene senkinek sem felni, hanem egy egeszseges verseny-viszony jonne letre, csak ugy mint EU es USA kozott, amibol mindket fel profitalna.