Berta Sándor
A dolgok internete jövőjét kutatja a Mozilla
A szervezet megállapodást kötött az egyik skót egyetemmel.
A Mozilla és a Dundee Egyetem közösen akarja tanulmányozni a dolgok internete (IoT) jövőjét. A két fél az Open Design of Trusted Things (OpenDoTT) nevű program keretében technológiai szakembereket, tervezőket és kutatókat képez majd ki a hálózatba kötött termékek fejlesztésére. A cél olyan eszközök megalkotása, amelyek a mai megoldásoknál nyitottabbak, biztonságosabbak és megbízhatóbbak.
A projekt a Horizont 2020 nevű európai uniós keretprogram 1,5 millió eurós támogatásának köszönhetően valósulhat meg. Az első hallgatók 2019 júliusában kerülhetnek a skót egyetemre, majd később a Mozilla irodájában kezdhetnek el dolgozni. Az OpenDoTT-t Jon Rogers, a Dundee Egyetem Kreatív Technológiák Tanszékének professzora koordinálja.
"A technológia nem semleges. Mindegyik tárgy mögött van egy ideológia is. Ezt vallja Gillian Crampton Smith, az Interaction Designs egyik alapítója. Éppen ezért fontos, hogy kritikusan álljunk a hálózatba kötött készülékekhez, nem csupán ahhoz, amit műszakilag tudnak, hanem ahhoz is, hogy ki formálja azokat szociálisan és politikailag. A világhálóhoz hasonlóan a dolgok internetét is fel lehet használni atz oktatás támogatására, az igazságosabb világ megteremtésére, de ugyanígy ellenőrzésekre és az egyenlőtlenségek növelésére is. Egy intelligens szívritmus-szabályozó például menthet életet, de feltörhető és akkor akár fenyegetheti is az életet."
"Ahhoz, hogy a lehetséges károkat meg lehessen előzni, meg kell értenünk a termék gyártása során hozott döntéseket és a háttérben zajló folyamatokat. Így például fel kell tenni a kérdést, hogy ennek az eszköznek kell-e egyáltalán csatlakoznia a világhálóhoz. Néha ugyanis sokkal gyorsabb és megbízhatóbb, ha az adatokat helyi szinten, egy készüléken tárolják és feldolgozzák, mint ha elküldik azokat egy külföldi szerverre" - ecsetelte a szakember.
Jon Rogers hozzátette, hogy a dolgok internete szempontjából a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy mennyire nem rendelkeznek fantáziával az ilyen termékeket fejlesztő, illetve az e területen befektető cégek. Amennyiben valaki például rákeres a világhálón az IoT kifejezésre, akkor többnyire oldalakon keresztül unalmas kék házak illusztrációit látja, amelyeken a háztartási berendezések egy nagy felhővel vannak összekötve. A fejlesztőknek ahelyett, hogy internetképes autókra, televíziókra, hűtőszekrényekre, hangszórókra és más hasonló árucikkekre gondolnak, kicsit ki kellene tekinteniük a világra.
"El tudom képzelni, hogy a jövőben az adatokat kicsit úgy kezeljük majd, mint az élelmiszereket, amelyeknél lehetőségünk van helyi szinten és globálisan is bevásárolnunk. De lehetőségünk nyílik arra is, hogy megtermeljük az élelmiszereket és azokat azzal osszuk meg, akivel szeretnénk. Ez egy sokkal bonyolultabb ökorendszer egy leegyszerűsített felhőkörnyezetnél, amely az aktuális elképzelés és amely a köztünk, az információink és a dolgok internete közötti kapcsolatot jelenleg meghatározza. A dolgok internetében szükség van egyfajta útmutatásra, különösen az adatok kezelésének területén. A törvények és az előírások csak az érem egyik oldalát jelentik, s nem az egész történetet. Ebben a programban az új európai uniós adatvédelmi rendeletet észszerű dizájnelképzelések formájában akarjuk átültetni a gyakorlatba" - szögezte le végül a professzor.
A Mozilla és a Dundee Egyetem közösen akarja tanulmányozni a dolgok internete (IoT) jövőjét. A két fél az Open Design of Trusted Things (OpenDoTT) nevű program keretében technológiai szakembereket, tervezőket és kutatókat képez majd ki a hálózatba kötött termékek fejlesztésére. A cél olyan eszközök megalkotása, amelyek a mai megoldásoknál nyitottabbak, biztonságosabbak és megbízhatóbbak.
A projekt a Horizont 2020 nevű európai uniós keretprogram 1,5 millió eurós támogatásának köszönhetően valósulhat meg. Az első hallgatók 2019 júliusában kerülhetnek a skót egyetemre, majd később a Mozilla irodájában kezdhetnek el dolgozni. Az OpenDoTT-t Jon Rogers, a Dundee Egyetem Kreatív Technológiák Tanszékének professzora koordinálja.
"A technológia nem semleges. Mindegyik tárgy mögött van egy ideológia is. Ezt vallja Gillian Crampton Smith, az Interaction Designs egyik alapítója. Éppen ezért fontos, hogy kritikusan álljunk a hálózatba kötött készülékekhez, nem csupán ahhoz, amit műszakilag tudnak, hanem ahhoz is, hogy ki formálja azokat szociálisan és politikailag. A világhálóhoz hasonlóan a dolgok internetét is fel lehet használni atz oktatás támogatására, az igazságosabb világ megteremtésére, de ugyanígy ellenőrzésekre és az egyenlőtlenségek növelésére is. Egy intelligens szívritmus-szabályozó például menthet életet, de feltörhető és akkor akár fenyegetheti is az életet."
"Ahhoz, hogy a lehetséges károkat meg lehessen előzni, meg kell értenünk a termék gyártása során hozott döntéseket és a háttérben zajló folyamatokat. Így például fel kell tenni a kérdést, hogy ennek az eszköznek kell-e egyáltalán csatlakoznia a világhálóhoz. Néha ugyanis sokkal gyorsabb és megbízhatóbb, ha az adatokat helyi szinten, egy készüléken tárolják és feldolgozzák, mint ha elküldik azokat egy külföldi szerverre" - ecsetelte a szakember.
Jon Rogers hozzátette, hogy a dolgok internete szempontjából a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy mennyire nem rendelkeznek fantáziával az ilyen termékeket fejlesztő, illetve az e területen befektető cégek. Amennyiben valaki például rákeres a világhálón az IoT kifejezésre, akkor többnyire oldalakon keresztül unalmas kék házak illusztrációit látja, amelyeken a háztartási berendezések egy nagy felhővel vannak összekötve. A fejlesztőknek ahelyett, hogy internetképes autókra, televíziókra, hűtőszekrényekre, hangszórókra és más hasonló árucikkekre gondolnak, kicsit ki kellene tekinteniük a világra.
"El tudom képzelni, hogy a jövőben az adatokat kicsit úgy kezeljük majd, mint az élelmiszereket, amelyeknél lehetőségünk van helyi szinten és globálisan is bevásárolnunk. De lehetőségünk nyílik arra is, hogy megtermeljük az élelmiszereket és azokat azzal osszuk meg, akivel szeretnénk. Ez egy sokkal bonyolultabb ökorendszer egy leegyszerűsített felhőkörnyezetnél, amely az aktuális elképzelés és amely a köztünk, az információink és a dolgok internete közötti kapcsolatot jelenleg meghatározza. A dolgok internetében szükség van egyfajta útmutatásra, különösen az adatok kezelésének területén. A törvények és az előírások csak az érem egyik oldalát jelentik, s nem az egész történetet. Ebben a programban az új európai uniós adatvédelmi rendeletet észszerű dizájnelképzelések formájában akarjuk átültetni a gyakorlatba" - szögezte le végül a professzor.