Berta Sándor

Akár 144 év is lehet a szerzői jogvédelem az Egyesült Államokban

Az elkészített törvénytervezet az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának kezdeményezésére született és az első akadályt már sikerrel vette.

Az amerikai képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely alapján az 1923 és 1972 között készített zenei felvételek akár 2067-ig is szerzői jogilag védettek lehetnek. Mindez azt jelenti, hogy a jogvédelem időtartama akár 144 esztendő is lehet. Az eddigi maximális időtartam az USA-ban 95 év. A kongresszus a Compensating Legacy Artists for their Songs, Service, and Important Contributions to Society Act nevű új jogszabállyal akarja megjutalmazni azokat, akik hozzájárultak a társadalom kulturális gyarapodásához.

A törvény alapján a jövőben bárki, aki az adott időszakból származó műveket felhasználja egy kereskedelmi videóban, audiofájlban vagy podcastban, kénytelen lesz szerzői jogdíjat fizetni a jogtulajdonosoknak. A helyzetet ugyanakkor nehezítheti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nem létezik központi jogtulajdonosi vagy produceri adatbázis, ezáltal pedig nagyon nehéz lesz megtalálni a jogtulajdonosokat vagy azok örököseit.

Az új törvényt már támadták, legutóbb 42 jogi szakértő írt nyílt levelet. Az aláírók között volt Lawrence "Larry" Lessig, a Harvard Egyetem jogi professzora is. A szakemberek arra figyelmeztették a politikusokat, hogy a jogszabály-tervezet összeegyeztethetetlen a szerzői jogi célokkal, ráadásul aránytalan védelmet biztosít is. A Compensating Legacy Artists for their Songs, Service, and Important Contributions to Society Act nem ösztönzi az új művek elkészítését, hanem kizárólag a meglévő alkotások jogtulajdonosait jutalmazza, ami pedig károsan hathat a tartalomiparra és a kreativitásra.

Lessig a Wired számára írt vendégcikkében mindenkit emlékeztetett arra, hogy közel 20 évvel ezelőtt az úgynevezett Sonny Bono Act 20 évvel bővítette ki a szerzői jogvédelem időtartamát. Az intézkedéssel sikerült elérni, hogy például neves műveket nem lehetett szabadon felhasználni. A professzor hozzátette, ha elfogadják az új törvényt, akkor félő, hogy minden területen minden jogtulajdonos hasonlóan hosszú jogvédelmet követel majd magának. Ez az egész elképzelés pedig egyáltalán nincs összhangban az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányának azon passzusával, amely szerint a szerzői jognak a haladást kell elősegítenie.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Munkas #12
    A 70 év sem ennyi volt, hanem folyamatosan nőt, mindig annyival, hogy Walt Disney jogai sohase járjanak le. Ezért is hívják Miki Egér törvénynek.
  • M2 #11
    USA egy vad világ, ahol csak egy úr van, akit úgy hívnak: PÉNZ
  • PetruZ #10
    Spider Robinson ismert sci-fi írónak is van erről egy nagyon jó novellája, a Melancholy Elephants, amiben egy szenátor és egy szabad felhasználásért lobbizó művész-aktivista párbeszédén keresztül rajzolódik ki, mekkora kárt és visszafejlődést okozott egy nagyon hasonló törvény (és a lobbipénz...) egy, a miénkhez nagyon hasonló alternatív világban. Elég érzékletesen visszafejti a szabad felhasználásnak a gondolkozásra és a világ fejlődésére kifejtett hatását, szerintem a t. amerikai képviselő uraknak is érdemes lenne elolvasnia. Érdekes, hogy a '80-as évek elején, még az internet előtt, de már a copyright-vihar kezdetén született novella mennyire jól ráérzett a közelgő változásokra, és a bemutatott párhuzam is nagyon szemléletes.
  • Cat #9
    Ott tévedsz, hogy az Egyesült Államok egyrészt hatalmas piac, amit kapásból el lehet felejteni, másrészt közvetett hatás is van, tehát ugyanúgy van jogalapjuk, ha amerikai alapanyagot/alkatrészt használsz egy jogsértő termékben. Lásd ZTE, amit úgy vágtak taccsra, hogy megtiltották egy amerikai cégnek, hogy eladjon számára chipet.
  • duke #8
    "Én örökre tenném a dolgot. Tehát soha nem jár le. Ennyi."

    Nyivan ez a celjuk, amikor majd lejar a korabban meghatarozott ido, akkor mindig meghosszabbitjak 50 evvel.
  • Macropus Rufus #7
    a 20 év lehet 70 v. 100. Nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy csak az usa területén 144 év. Máshol nem.
    Magyarán: van valakinek valamilye amit 144 évre levéded az usában. Ua. mondjuk 70 év után már nem jogdíjas a világban. A jenkinél még 70 évig az. Tehát: ami tilos a jenkinél az a világ 99%-n másolható meg ilyesmi. Na ennyit értek el vele.
  • gaszton421 #6
    Egyébként mindenkinek ajánlanám a témában Lawrence Lessig: Szabad kultúra - A kreativitás természete és jövője című könyvét. mivel a szerző a szabad terjesztés oldalán van a könyve nem kereskedelmi célű letöltését és használatát ingyenessé tette.
  • gaszton421 #5
    Egyáltalán nem, a 20 év a találmányok, szabadalmak védelmi ideje. A zeneművek védelme ugyanúgy mint az irodalmi művek esetén 70 év (a szerző halála után ) Európában. A szabályozás még arra is kitér hogy több szerző esetén az utolsónak elhunyt szerzőtárs halálától számítódik. Lásd lejjebb a 8. oldalon, ez ugyan a magyar szabályozás de ugyanez van érvényben európában is.
    https://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/201403-pdf/03.pdf
  • gaszton421 #4
    Nem tűnt fel még senkinek hogy a tudományos technikai fejlűdés részben pont azért sokkal gyorsabb mert nem fékezik a hasonló idióta szabályozások. A tudományos eredmények védelme zéró év, vagyis alapvetően aok közül akik alapkutatásokban dolgoznak az esetleges Nobel-díjon kívül semilyen egyéb lehetősége nincs pénzt csinálni az ötletéből, az esetlegesen erre épülő technikai eredmény, (találmány) jogvédelme 20 évig tart, tehát aki pénzt akar keresni találmányokból és erre alapuló termékekből annak muzáj finanszíroznia újabb és újabb kutatsokat, fejlesztéseket.
    Ha a szellemi termék létrehozóját akarják jutalmazni akkor mi értelme van olyan szabályozásnak aminél a szerző HALÁLA után még 70 évig (vagy 95 évig mint az USA-ban) jár a jogdíj, a zeneszámok jogtulajdonosai ennyivel a mű keletkezése után a legritkább esetben a szerző örökösei, márrég megvette valami befektető aki az így szerzett pénz egy részét arra használja hogy képviselőket vegyen meg hogy még további évekre hosszabbítsák meg a szerzői jogvédelmet.
  • Macropus Rufus #3
    Ez csak az usa-rá vanotkozik. Tehát ott 144 év ua. pl. az EU-ban csak 20. Ugyan arra a szerzeményre. Értelmes egy világ ez.... De én nem állnék itt meg. Én örökre tenném a dolgot. Tehát soha nem jár le. Ennyi.