Berta Sándor
Jogsértőek voltak a brit titkosszolgálatok adatgyűjtései
A hivatalok éveken át illegálisan jegyezték fel a különböző információkat.
A brit titkosszolgálatok ügyeiért felelős Investigatory Powers Tribunal nevű londoni bíróság kimondta, hogy az MI5, az MI6 és a Government Communications Headquarters (GCHQ) 1998 és 2015. november 4. között többször is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelyét, amely az emberek magánéletét védi. A testület kifogásolta azt is, hogy a hivatalok működését nem igazán ellenőrzi a brit parlament.
A három titkosszolgálat 1998 óta folytatott tömeges adatgyűjtéseket és ezeket az információkat ki is értékelte. A megszerzett adatokat kiegészítették életrajzi, egészségügyi, kommunikációs, utazási, kereskedelmi, adó- és pénzügyi információkkal. A programról sem a brit parlamentet, sem a közvéleményt nem tájékoztatták. A projekt és annak részletei csak tavaly derültek ki.
A londoni bíróság ugyanakkor arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy a távközlési adattárolás megsérti-e az Emberi Jogok Európai Egyezményét vagy, hogy csak a titokban végzett akciók számítottak illegális cselekménynek. Az is nyitott kérdés maradt, hogy a 17 év alatt összegyűjtött információkat törölniük kell-e a titkosszolgálatoknak vagy sem. Az ítéletet ennek ellenére egyértelműen győzelemként könyvelheti el a pert indító Privacy International.
Tavaly szeptemberben derült ki, hogy a GCHQ több tízmilliárd adatot tárolt el és elemzett ki, s a világ összes internetezőjének minden lépésére kíváncsi lett volna a Karma Police nevű program keretében, amelyet 2009-ben parlamenti felhatalmazás nélkül indítottak el. Egy belső anyag alapján akkoriban ez volt a világ legnagyobb adatbányász művelete. Ugyanakkor júniusban ismertté vált az is, hogy az MI5-nak már évekkel ezelőtt komoly aggályai voltak amiatt, hogy nem tud majd minden összegyűjtött információt kielemezni.
A brit titkosszolgálatok ügyeiért felelős Investigatory Powers Tribunal nevű londoni bíróság kimondta, hogy az MI5, az MI6 és a Government Communications Headquarters (GCHQ) 1998 és 2015. november 4. között többször is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelyét, amely az emberek magánéletét védi. A testület kifogásolta azt is, hogy a hivatalok működését nem igazán ellenőrzi a brit parlament.
A három titkosszolgálat 1998 óta folytatott tömeges adatgyűjtéseket és ezeket az információkat ki is értékelte. A megszerzett adatokat kiegészítették életrajzi, egészségügyi, kommunikációs, utazási, kereskedelmi, adó- és pénzügyi információkkal. A programról sem a brit parlamentet, sem a közvéleményt nem tájékoztatták. A projekt és annak részletei csak tavaly derültek ki.
A londoni bíróság ugyanakkor arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy a távközlési adattárolás megsérti-e az Emberi Jogok Európai Egyezményét vagy, hogy csak a titokban végzett akciók számítottak illegális cselekménynek. Az is nyitott kérdés maradt, hogy a 17 év alatt összegyűjtött információkat törölniük kell-e a titkosszolgálatoknak vagy sem. Az ítéletet ennek ellenére egyértelműen győzelemként könyvelheti el a pert indító Privacy International.
Tavaly szeptemberben derült ki, hogy a GCHQ több tízmilliárd adatot tárolt el és elemzett ki, s a világ összes internetezőjének minden lépésére kíváncsi lett volna a Karma Police nevű program keretében, amelyet 2009-ben parlamenti felhatalmazás nélkül indítottak el. Egy belső anyag alapján akkoriban ez volt a világ legnagyobb adatbányász művelete. Ugyanakkor júniusban ismertté vált az is, hogy az MI5-nak már évekkel ezelőtt komoly aggályai voltak amiatt, hogy nem tud majd minden összegyűjtött információt kielemezni.