Családjuk miatt sodródnak radikális dzsihádisták közé brit muszlim fiatalok
szűrte le Deeyah Khan Emmy-díjas dokumentumfilmes a Jihad című új filmjéhez készített interjúkból.
A rendező brit férfiakkal és nőkkel beszélgetett, akik az iszlám radikálisok közé álltak, néhányuk harcolt is Afganisztánban, Kasmírban, Boszniában, Burmában és Csecsenföldön. Khant már a dokumentumfilm forgatása előtt foglalkoztatta a kérdés, hogy a dzsihádistákat az "igaz" iszlám vonzza, vagy a nyugati külpolitika katasztrofális ballépéseire válaszolnak. A radikalizálódott harcosokkal készített interjúkból azonban kiderült számára, hogy az igazságtalanság és elégedetlenség érzése gyakran más tőről fakadt: sokukból a család kemény elvárásai váltották ki ezt a reakciót.
A dokumentumfilmet a vasárnap véget ért Being a Man (BAM) fesztiválon mutatták be Londonban - ismertette a The Daily Telegraph, amelyben Deeyah Khan maga számolt be új alkotásáról. Mint írta, a filmjében megszólaló radikalizálódott fiatalok többsége második generációs muszlim, vagy áttért. "A vallási retorika ellenére ez alapvetően a fiatalok mozgalma, amely éppúgy válasz a szülők generációjára, mint a nyugati világ bűneire."
A megkérdezettek úgy érezték, elszakadtak szüleik dél-ázsiai kultúrájától. A muszlim interjúalanyok közül néhánynak - férfiaknak és nőknek - nem nagyon volt beleszólása, kivel házasodjanak, mit tanuljanak, milyen foglalkozást válasszanak és kikkel szocializálódjanak. Az életüket a család "becsületének" megőrzésével kapcsolatos szigorú elvárások szabályozzák. Sokuk szülei nem tűrnek ellentmondást, családjukban az önkifejezés és az autonómia az "elnyugatiasodás" tünetei. Khan szerint a család által irányított élettel és a közösség nyomásával szemben a "hipervallásosság" jelenthet kitörési pontot: szakítást a szülői elvárásokkal és menekülést a szülői ellenőrzés alól.
Az iszlámista radikalizmus, akárcsak sok korábbi vallási kultusz a kiszolgáltatottakra vadászik. Olyanokat keres, akik kívülállónak érzik magukat és egy "közös célért" küzdő "testvériséget" alakít belőlük. Az identitásukat, értelmet és célt keresőket kutatja, és azzal fogja meg őket, hogy a jó és a gonosz közötti háború harcosai lesznek - fogalmazott a rendező hozzáfűzve, hogy a hívásnak engedők "szent harcosként" a sértett vesztes pozícióját a félelmetes harcoséra cserélhetik. A dzsihád azt hirdeti, hogy igazságot tesz és egyenjogúságot teremt a muszlimok számára az idegen megszállókkal szemben, akik világszerte elnyomják őket.
Khan írása szerint sok csatlakozó korábban "unott" muszlim volt, hirtelen radikalizálódnak, a személyes kudarcaikból fakadó érzéseik önigazoló, a világgal szembeni haraggá változnak. Az Iszlám Állam narratívája pedig erre építve olyan életet kínál számukra, amely kalandos, katonai dicsőséggel kecsegtet, feleséget és szexrabszolgákat ajánl, vagyis az "igazi férfivá" válás lehetőségét. "Az olyan férfiak, akik korábban láthatatlanok és észrevehetetlenek voltak, láthatóvá és hallhatóvá, félelmetessé válnak" - fejtette ki a rendező.
jkedzs#30
jól látod Japán helyzetét.
az élettér növekedése idővel ugyanakkor pozitívan hathat a szaporulatra.
illetve, bizonyos extrém helyzetekben, pl egy társadalmi összeomlás esetén az újraszerveződő homogén társadalomban könnyebben visszaállhat a "rend", már ha közben a területüket és kultúrájukat nem szennyezik be más népcsoportok... Utoljára szerkesztette: jkedzs, 2015.12.03. 22:05:52
ostoros#29
Nem. Totálisan félre értelmezed. A palesztinoknál és a zsidóknál nem mellék körülmény, hanem a fő indok.
grobs#28
"... A vallásuk az esetben egy mellék körülmény volt."
Ez majdnem minden terroristáról elmondható. A terror vallásfüggetlen. Ma a palesztinok robbantanak Izraelben, 70 éve még zsidók csinálták ugyanott ugyanezt.
grobs#27
A német muszlim vezetők szerint kb. 3.8-4.3 millió muzulmán él Németországban (2009).
A népesség nemzetiségi eloszlásához: KSH szerint 2011-ben Magyarországon 9.9 millió emberből 8.5 millió mondta magát magyarnak, 315 ezer romának és 185 ezer németnek. 60 éve 9.7 millió volt a népesség. Így a feleződés matematikai képtelenség.
A statisztikák szerint a bevándorlóknál a gyermekvállalás az első generációnál magas, de generációról generációra csökken. A 3. generációra alig van különbség. Általánosan elmondható, hogy a szegényebb rétegben magasabb a gyermekszám. Ebben nálunk a romák, máshol a bevándorlók felülreprezentáltak. Ez nem bevándorlókhoz kapcsolódó probléma hanem a műveletlenséghez.
Ironikus viszont, hogy pont a 3. generációt mondják a legsebezhetőbbnek. Bennük a legnagyobb az identitás válság.
Az én véleményem (is?), hogy nyomás nélkül nem integrálódnak az emberek. Látható, hogy a muzulmán (és a roma) kisebbség nem akar beilleszkedni. Aki itt él az vállalja az európai lét minden részét ne csak azt ami neki tetszik.
Ragnaar#26
Az már a következő néhány generáció gondja lesz. Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.12.01. 23:49:06
Ragnaar#25
Nem értettelek félre szerintem ugye mindenki látja a sajátja után felnövő generációt, és én is azt mondom, hogy ma nehezebb fiatalnak lenni, mint a mi időnkben volt. Nem egy ismerősöm van és én is dolgoztam olyan munkahelyen ahol 2 óra oda 2 óra vissza plusz egy kis túlóra időnként stb. Az mennyivel élhetőbb lenne, ha fogná magát az ember és fél óra alatt bent van a munkahelyen. Viszont a tendencia inkább az, hogy sokan dolgoznak lakhelyüktől távol, ingáznak napi 100km-eket. Sajnos sok család kénytelen a megélhetést a családi élet elé helyezni, mert egyszerűen meg kell teremteni az anyagiakat. A példaképek dologban igazad van, az önmegvalósítás kb. az utolsó fok az ember igénypiramísán, ha minden rendben van egészség, egzisztencia stb. akkor jön általában az igény az önmegvalósításra. És hiába mondták volna annó a szülők, hogy most miért hallgatsz olyan zenét miért növeszted meg a hajad stb. Kolesz szobatársak, meg haverok olyat hallgattak, megtetszett. Attól még ugyanúgy eljártam dolgozni, suliba stb. Ha a körülmények szerencsétlen együttálása egyes fiatalokat ilyen radikális csoportok karjaiba hajszolja az ellen kb. semmit nem lehet tenni. Sarkítva ugyan az, mint a drogprobléma van aki drogos lesz, van aki nem.
lamer the true#23
Ki a fene mondja, hogy ennyien meg annyian kell hogy legyünk?
Lehet a föld is jóval élhetőbb lenne akár csak a mai népesség negyedével.
ostoros#22
Egyébként ha ugyanezt a listát megnézzük mondjuk Szomáliára, akkor ott azt találjuk, hogy a szaporodási ráta 40-es, vagyis 1000 emberre 40 születés jut évente. Könnyen kiszámolható, hogy ez 25 év alatt 1000 születés. Ott a népesség kb. 35-40 évente duplázódik.
Egyébként Nigerre a születési ráta magasabb, ott 45,45.
Nekik 22 év elég, hogy ugyanannyi gyereket termeljenek, mint ahányan voltak eredetileg. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.12.01. 22:12:19
ostoros#21
Ez így van. A német őslakosság szaporodási rátája, már 0,8. Vagyis gyakorlatilag egyetlen gyerek sincs átlagosan. Ezzel a legkevésbé szapora országok között van a világon.
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2054rank.html#gm
A magas bevándorlási ráta és a belső kissebsíg szaporodása tompítja ezt, de magának a német népnek annyi.
Egyébként mi sem örülhetünk túlzottan, ugyanaz a helyzet, csak itt még elvándorlás is van, ezért itt jobban feltűnik a probléma, míg a németek még képesek a homokba dugni a fejüket. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.12.01. 22:03:19
