Berta Sándor
Kartelleztek a mobiltelefon-gyártók?
A Motorola Mobility azzal vádol több gyártót, hogy kartelleztek és emiatt többet kellett fizetnie a termékeibe szerelt LCD-képernyőkért. Új helyeken lesz kapható a Droid Turbo.
Az érintett cégek között van a Samsung, a Sharp és az LG Display. Állításuk szerint társaságok közel egy évtizede folytatják az illegális áregyeztetéseket és ezért a Motorola 22 százalékkal többet fizetett a Razr és más készülékekhez szállított LCD-kijelzőkért. A felülárazás mértéke elérte az 5 milliárd dollárt.
A megvádolt cégek közül néhány már elismerte, hogy illegális áregyeztetésekben vett részt, viszont cáfolták a Motorola bizonyos felvetéseit, például azt, hogy a tevékenységükkel kárt okoztak volna a vállalatnak. A felek között vita folyik arról is, hogy a külföldön eladott kijelzők kártérítési követeléseit egyáltalán az Amerikai Egyesült Államokban kell-e tárgyalni.
Az ügyben november 13-án kerülhet sor az első bírósági tárgyalásra. A per az amerikai mellett a külföldi kormányok érdeklődésére is számíthat, ugyanis kiderülhet, hogy az amerikai versenyjog mennyire alkalmazható olyan műszaki termékeknél, amelyek alkatrészeinek nagy részét külföldön készítik, illetve értékesítik. John Terzaken, az Allen & Overy LLP ügyvédi iroda munkatársa közölte, hogy az ítélet azért járhat komoly következményekkel, mert a gyártás külföldön valósult meg és az illegális áregyeztetésekkel kapcsolatos vizsgálatok általában az egyes alkatrészekre vonatkoznak, nem pedig a késztermékekre.
Januárban a bíróság már elutasította a Motorola beadványát, majd márciusban ugyanígy döntött egy fellebbviteli bíróság is. Ezután avatkozott be az amerikai kereskedelmi minisztérium és az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC), amelyek egyaránt úgy vélték, hogy a döntés mellékhatása az is lehetne, hogy amerikai kormány sokkal kevésbé tudna fellépni a külföldi kartellek ellen. A két hivatal ugyan nem támogatja minden vádpontban a Motorolát, de segítettek meggyőzni a bíróságot arról, hogy vonja vissza az ítéletét, ezért most újra átvizsgálják az ügyet.
Érdekesség, hogy korábban a japán és a dél-koreai kormány nem akart foglalkozni a Motorola vádjaival. A japán gazdasági minisztérium azt az álláspontot képviselte, hogy aggodalomra adna okot, ha a nemzetközi diplomáciáért és együttműködésért egyáltalán nem felelős amerikai államügyészek fenntartanák maguknak azt a jogot, hogy beavatkozzanak a japán piac szabályozásába.
Kapcsolódó hír, hogy a várakozásoknak megfelelően a Motorola egyéb piacokon is elrajtoltatja a Droid Turbo okostelefont. A készülék egyik fő attrakciója a méretes akkumulátor, amely a gyártó szerint megfelelő üzemidőt biztosít az okostelefon tulajdonosai számára, emellett pedig gyorsan fel is tölti magát, ha éppen arra van szükségünk. Sejteni lehetett, hogy nem kizárólag az amerikai piacon fogják bemutatni az érdekes megoldást.
Mivel a cég kellő tradíciókkal rendelkezik a latin-amerikai régióban, az sem túl meglepő, hogy a második körben itt, egészen pontosan Brazíliában mutatják be a fejlesztést, amely azonban az Egyesült Államokon kívül már Moto Maxx néven kerül forgalomba – tekintettel arra, hogy a Droid márkanév elsősorban az USA-n belül ismert. A főbb hardveres jellemzők nem változnak, itt továbbra is az 5,2 hüvelykes, QHD-felbontást támogató érintőképernyő, a 2,7 GHz-en futó négymagos Snapdragon 805 processzor, 3 GB RAM, a 20,7 megapixeles hátoldali kamera, valamint a 3900 mAh-s akkumulátor szerepel a listán, míg a fizikai méret ugyanúgy 143,5 x 73,3 x 11,2 mm, a súly pedig 176 gramm.
Az egyetlen fontosabb eltérés, hogy míg az amerikai felhasználók választhatnak a Ballistic Nylon hátlap alkalmazása és annak elhagyása, valamint a 32 és 64 GB-os belső tároló között, a Brazíliában forgalomba kerülő példányok kivétel nélkül ezen hátlappal, valamint alapesetben 64 GB-os belső tárolóval jelennek meg. Az ár itt 870 dollárnak felel meg, a megjelenést azonban nem korlátozzák az országra, hiszen azt november közepén Mexikó, nem sokkal ezt követően pedig a többi régiós állam követi majd a sorban. A Motorola egyelőre nem árulta el, hogy a többi régió, így például Európa mikor követi az említett országokat, de erre remélhetőleg nem kell majd sokat várni.
Az érintett cégek között van a Samsung, a Sharp és az LG Display. Állításuk szerint társaságok közel egy évtizede folytatják az illegális áregyeztetéseket és ezért a Motorola 22 százalékkal többet fizetett a Razr és más készülékekhez szállított LCD-kijelzőkért. A felülárazás mértéke elérte az 5 milliárd dollárt.
A megvádolt cégek közül néhány már elismerte, hogy illegális áregyeztetésekben vett részt, viszont cáfolták a Motorola bizonyos felvetéseit, például azt, hogy a tevékenységükkel kárt okoztak volna a vállalatnak. A felek között vita folyik arról is, hogy a külföldön eladott kijelzők kártérítési követeléseit egyáltalán az Amerikai Egyesült Államokban kell-e tárgyalni.
Az ügyben november 13-án kerülhet sor az első bírósági tárgyalásra. A per az amerikai mellett a külföldi kormányok érdeklődésére is számíthat, ugyanis kiderülhet, hogy az amerikai versenyjog mennyire alkalmazható olyan műszaki termékeknél, amelyek alkatrészeinek nagy részét külföldön készítik, illetve értékesítik. John Terzaken, az Allen & Overy LLP ügyvédi iroda munkatársa közölte, hogy az ítélet azért járhat komoly következményekkel, mert a gyártás külföldön valósult meg és az illegális áregyeztetésekkel kapcsolatos vizsgálatok általában az egyes alkatrészekre vonatkoznak, nem pedig a késztermékekre.
Januárban a bíróság már elutasította a Motorola beadványát, majd márciusban ugyanígy döntött egy fellebbviteli bíróság is. Ezután avatkozott be az amerikai kereskedelmi minisztérium és az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC), amelyek egyaránt úgy vélték, hogy a döntés mellékhatása az is lehetne, hogy amerikai kormány sokkal kevésbé tudna fellépni a külföldi kartellek ellen. A két hivatal ugyan nem támogatja minden vádpontban a Motorolát, de segítettek meggyőzni a bíróságot arról, hogy vonja vissza az ítéletét, ezért most újra átvizsgálják az ügyet.
Érdekesség, hogy korábban a japán és a dél-koreai kormány nem akart foglalkozni a Motorola vádjaival. A japán gazdasági minisztérium azt az álláspontot képviselte, hogy aggodalomra adna okot, ha a nemzetközi diplomáciáért és együttműködésért egyáltalán nem felelős amerikai államügyészek fenntartanák maguknak azt a jogot, hogy beavatkozzanak a japán piac szabályozásába.
Kapcsolódó hír, hogy a várakozásoknak megfelelően a Motorola egyéb piacokon is elrajtoltatja a Droid Turbo okostelefont. A készülék egyik fő attrakciója a méretes akkumulátor, amely a gyártó szerint megfelelő üzemidőt biztosít az okostelefon tulajdonosai számára, emellett pedig gyorsan fel is tölti magát, ha éppen arra van szükségünk. Sejteni lehetett, hogy nem kizárólag az amerikai piacon fogják bemutatni az érdekes megoldást.
Mivel a cég kellő tradíciókkal rendelkezik a latin-amerikai régióban, az sem túl meglepő, hogy a második körben itt, egészen pontosan Brazíliában mutatják be a fejlesztést, amely azonban az Egyesült Államokon kívül már Moto Maxx néven kerül forgalomba – tekintettel arra, hogy a Droid márkanév elsősorban az USA-n belül ismert. A főbb hardveres jellemzők nem változnak, itt továbbra is az 5,2 hüvelykes, QHD-felbontást támogató érintőképernyő, a 2,7 GHz-en futó négymagos Snapdragon 805 processzor, 3 GB RAM, a 20,7 megapixeles hátoldali kamera, valamint a 3900 mAh-s akkumulátor szerepel a listán, míg a fizikai méret ugyanúgy 143,5 x 73,3 x 11,2 mm, a súly pedig 176 gramm.
Az egyetlen fontosabb eltérés, hogy míg az amerikai felhasználók választhatnak a Ballistic Nylon hátlap alkalmazása és annak elhagyása, valamint a 32 és 64 GB-os belső tároló között, a Brazíliában forgalomba kerülő példányok kivétel nélkül ezen hátlappal, valamint alapesetben 64 GB-os belső tárolóval jelennek meg. Az ár itt 870 dollárnak felel meg, a megjelenést azonban nem korlátozzák az országra, hiszen azt november közepén Mexikó, nem sokkal ezt követően pedig a többi régiós állam követi majd a sorban. A Motorola egyelőre nem árulta el, hogy a többi régió, így például Európa mikor követi az említett országokat, de erre remélhetőleg nem kell majd sokat várni.