A fuzio soran ket azonos toltesu, egymast taszito atommagot kellene kello energiaval fuziora birni. Mindezt ugy, hogy magneses terrel tartjak oket palyan a centrifugalis es gravitacio eroknek ellentartva. Nem konnyu feladat es mar maganak a plazmanak a kello denzitason egyben tartasa is neheznek bizonyult.
Én sem mondtam az ellenkezőjét. Tulajdonképpen nem is értem mit akarsz ezzel.
Tobb energia jon ki belole mar most is mint amennyi belement a fuziohoz. Ez pozitiv, csak a fuzio hatekonysagat kellene tovabb novelni, hogy anyagilag is megerje. Ez elvileg a merettel linearisan skalazhato. Nem idealis, de jobb mint a semmi es gyorsabban haladnak mint az ITER-es csapat. Az utobbi mar lassan 60 eve nem tudott meg 1:1-es energia megterulest sem felmutatni. Ennel az amerikai 1:1.5 mar kapasbol jobb.
Valójában, a teljes berendezés működtetéséhez használt energiánál kevesebb energiát termeltek, vagyis 1,35 megajoule energiát, a lézerek által használt 1,9 megajoule-hoz képest, ami 0,7-es nettó energianyereségre (Q) jön ki. Ez a betáplált és a betáplált/felszabadult energia arányát jelenti, ugyanis a lézerek _üzemeltetése_ sokkal nagyobb energiaigényű, mint a lézer energiája. Tehát nem mindegy, hogy Q_plasma és Q_total értéket nézed. Másrészt egyetlen tokamaknak sem volt eddig feladata, hogy többlet energiát termeljen, így elvárni ilyet nem lehet.
Plusz az amerikaiak kutatjak azert az iter-hez hasonlo reaktorokat is, a feltaltalo halala utan a darpa-hoz kerult a Bussard fele fuzios reaktor. Azota nem hallani felole, pedig mar ott is eleg kozel jartak az 1:1-hez. (1:2 korul mar megerheti a fuzios energiatermeles anyagilag is)
Bussard az továbbra sem reaktor, hanem üzemanyag gyűjtő, és ilyennek csak a világűrben lenne értelme fénysebességen vagy nagyon közel hozzá. Értelmetlen hülyeségeket beszélsz. Nézd csak:
