kvp#2
Egy szamitogep bontja ki es huzza vissza, a hajo orrara szerelt arboc segitsegevel. Ezt az elrendezest egyebkent square rigged bowsprit-nek hivjak. https://en.wikipedia.org/wiki/Spritsail_(square-rigged)
Az egyetlen elteres a kozepkori megoldastol, hogy kinyitas utan a kotelzettel feljebb engedik a vitorlat, igy hatekonyabban tudja befogni a hatszelet. Szembe- es oldalszelnel be kell huzni, mert nem mukodik.
Egyebkent 3-4 teljes meretu vitorlat hasznalva akar 80%-os uzemanyag megtakaritast is el lehetne erni, felteve, hogy vegig az uralkodo szelirany szerint halad a hajo. Ez europa es kozep/eszakamerika kozott meg megoldhato, de Kina es az USA kozott nincs hasznalhato fix hatszel. (amiert nem veletlen, hogy az europaiak ertek oda hamarabb amerikaba, nem a kinaiak)
A csendes oceanra inkabb tisztan az aramlatokra hagyatkozo hajokat lehetne epiteni, azokkal Japanbol Kanadaba es Mexikobol a Fulop szigetekre lehetne uzemanyagfelhasznalas nelkul eljuttatni az arut. (Japan-Kanada-California-Mexiko-Fulopszigetek-Japan a termeszetes korforgas) Az Atlanti oceanon viszont az aramlatok a szeliranyoknak felelnek meg, tehat duplan hatekony lehetne egy aramlat + vitorla alapu hajo. Kar, hogy a vilagkereskedelem mar nem Amerika es Europa kozott zajlik.
Persze alternativakent lehetne motorizalt vitorlazatu klippereket is gyartani, azok szellel szemben is tudnak haladni ha kell, igaz csak cikk-cakkban oldalazva es sokkal lassabban. Azonos meretu kontenerhajok eseten kb. a mai kapacitas 20-30%-a maradna meg.
ps: Vagy lehetne nuklearis energiat hasznalni, esetleg legkori szendioxidbol eloallitott cseppfolyos metant hagyomanyos motorokkal vagy uzemanyagcellakkal. Utobbihoz csak megujulo energias eromuvek kellenek fixre telepitve.