• t_robert
    #10
    Nem csak az energia a gond..... nem létezik olyan hajtóművünk, amivel képesek volnánk tartósan napokon át 1 G gyorsulást elérni. Legfeljebb valami féle ion hajtó mű volna képes napokon át működni viszont azok tolóereje pár N, amivel legfeljebb centiméter/sec gyorsulás érhető el. Azzal a gyorsulással nagyjából óránként 120 km/h-val lehetne gyorsítani egy eszközt. Egy marsra menő embert szállító ürhajó 100-200 tonna volna magában a felszerelésekkel, készletekkel hajtóanyaggal stb. Nem is egy űrhajó menne, mert az embert szállító űrhajót kísérné 2-3 automata teher űrhajó, ami vinné a szállítmányok nagy részét. Lehet pár teher űrhajót még utánuk is kéne küldeni készletekkel és felszereléssel az ott tartózkodás közben. Egy 100 tonnás űrhajót folyamatosan kéne gyorsítani 1 millió N erővel. 1 G-vel gyorsulva egy 100 tonnás tömeghez 1 órán át 180 MW/h energia kell. Van olyan reaktorunk, amit be lehetne építeni egy 100 tonnás eszközbe és képes egy paksi reaktor teljesítményének 40%-t produkálni????? És hatásfokokkal nem is számoltam. Ráadásul minden hajtóművünk ami létezik a hatás-ellenhatás elvén működik. Valamilyen anyag MENNYISÉGET TOLNI KELL KIFELE VALAMIFÉLE SEBESSÉGGEL. Hogy azzal megegyező ellentétes energia mozgassa a gyorsítani kívánt tárgyat. Tehát vagy sok anyag kis sebességgel vagy kevesebb anyag, de nagyobb sebességgel kell kilövelni az űrhajóból. Se a szükséges energia mennyiség se a megfelelő anyag mennyiség nem áll fent egy hosszabb idejű 1 G gyorsításhoz.