nkmedve#8
Nem tudom a cikkíró pontosan mit várt ettől a filmtől, de a kritika alapján mintha valami teljesen mást láttunk volna.
Kezdeném ott, hogy az első két résszel nőttem fel és mindig imádtam őket. Ugyanakkor legyünk őszinték, a bugyuta viccekkel, faék egyszerűségű sztorival, egyes szinészi túlkapásokkal (Sigourney Weaver vonaglásai pl.), helyenként gyengébbecske effektusokkal az első rész elég hamar elavulttá vált. Kb. a nosztalgia az egyetlen dolog ami még tartja a filmben az életet. Ahhoz képest ez az új rész szerintem sikeresen lehel friss életet a frinchise-ba, anélkül, hogy bármilyen szinten is belerúgott volna az előzőekbe (ahogy pl. a 2016-os tette). Nem mellesleg egy nagyon jó tribute is volt Harold Ramis-nek.
Szomorú ezt mondani, de a mára kiöregedett és már nem is teljes eredeti gárdával a középpontban már nem igazán lehetséges új filmet csinálni, az a vonat már rég elment, azóta, hogy Murray nem vállalta a 3. részt, és aztán Ramis is elhúnyt. Aki ezt az irányt akarta egy új résztől, az szerintem nagyon rossz elvárásokkal indult neki. Ettől eltekintve a franchise-ban még lehet némi potenciál és az utódos vonal messze nem a legrosszabb irány amerre lehet vinni a sztorit (nem utolsó sorban az így felmerülő családi feszültség is egy értékes eleme tud lenni és volt is a filmnek).
Ja, és azoknak akik a Strange Things-el dobálóznak, azért elmondanám, hogy nem az találta fel a spanyolviaszt. Finn Wolfhard miatt (aki amúgy nem sokat csinált a filmben) szerintem kicsit túl egyszerű és nem is túl kreatív ezzel piszkálni a filmet. Nem ártana inkább valami konkrét hibákat keresni a filmben (mert azért voltak ott) és nem ilyen értelmetlen hasonlatokkal dobálózni.
A Mckenna Grace-es kritikát nem értem, messze ő volt a legjobb a filmben, tökéletesen hozta ezt a fiatal Egon variációt amit kitűztek a készítők. Ez szerintem inkább valami általános gyerekszínész-iszony lehet. Utoljára szerkesztette: nkmedve, 2021.12.02. 22:27:52