• asgh
    #11
    Tévedés.
    Végeztek kísérleteket patkányokkal, megtanították nekik, hogy ha inni akarnak, akkor egy pedált kell nyomkodniuk. Azt is megtanulták, hogy egy nap csak 10 pedál nyomásra jön egységnyi folyadék, utána semmi.
    Később az itatók és a pedálok számát megduplázták, a patkányok az egyikből cherry coke-ot tudtak kinyerni, amit imádtak, a másikból meg tonikot, amit utáltak.
    Amíg a 10 pedál nyomásért 10 adag cherry coke-ot kaptak, addig csak azt itták.
    Aztán megnövelték a cherry coke "árát" és három pedál nyomásért kaptak a patkányok egy adagot, így ha csak a cherry coke pedált nyomkodták, akkor szomjasak maradtak.
    Erre mindenki meglepetésére elkezdték beosztani a napi adagokat és ittak ugyan a tonikból is, de csak addig nyomkodták a pedálját, hogy ha a maradékot cherry coke-ra "költötték", akkor ne maradjanak szomjasak.
    Hasonló kísérleteket több állatfajjal is végeztek hasonló eredménnyel.
    Ha tehát a patkányok csak a biológiai szükségleteik alapján döntöttek volna, akkor 100%-ban átszoktak volna a tonikra, mert az ugyanúgy oltotta a szomjukat és a beszerzése jóval hatékonyabb volt, de nem azt tették.

    A gazdaság is hasonlóan működik.
    Az alap szükségletek kielégítetlensége ugyan kényszerítő erő, de azon felül a prioritások átértékelődnek.
    Pl. minél többet túlórázik valaki, annál több pénzel lehet csak rávenni még több túlórára, mert annál értékesebbé válik számára a szabadideje. Ha az embereket csak a szükségleteik motiválnák, akkor az alvást-evést leszámítva teljesen mindegy lenne, hogy mivel töltik az idejüket, így a túlórapénzt sem kellene felfele skálázni.
    N+1 ilyen példát fel lehetne sorolni: a lényeg, hogy sem az emberek, sem az állatok nem a szükségleteik szerint döntenek, hanem az alapján, hogy egy adott dolog érdekében miről kell lemondaniuk.
    A marxizmus ezzel szemben azt mondja, hogy a közösség dolga meghatározni, hogy mi az egyén szükséglete és minden ami azon túl van, az "igazságtalan". Azért vezet ez a gondolkodás törvényszerűen korrupt diktatúrákhoz, mert az emberek egyéni döntéseit egy szűk elit igazság definíciója alapján erőszakkal felülírni csak olyan államszerkezetben lehetséges, ahol az egyénnek eleve nincs döntési joga.