kvp#5
Ha van egy penznem, amibol akarmennyit elo lehet allitani es a tranzakciokat uj ermek eloallitasaval fizetjuk ki, akkor minel nagyobb a forgalom, annal nagyobb mennyisegu uj penz kerul forgalomba. Ezt hivjak inflacionak. Igy mminel tobben hasznaljak a rendszert, minel tobbszor, annal kevesebbet er az adott coin.
Amennyiben nem bocsatanak ki uj ermeket, akkor akinek a legtobb van (legmagassabb a stake-je), annak kell leginkabb fizetnie a forgalom kezeleset, ami azt jelenti, hogy a "nagytokesek" ellenerdekeltte valnak a forgalom novekedeseben, mert azzal gyorsabban veszitenek a penzukbol. Ez utobbi viszont a rendszer befagyasat okozza, mivel mindenki csak a masikra mutogat, hogy szamolja ki o. Igy vagy hiperinflaciot okoznak vagy befagy a rendszer.
Jelenleg csak azert mukodnek ezek a megoldasok, mert a kezdeti reszveny kibocsatasbol nyert valodi penz eleg arra, hogy mukodtessek, akkor is ha amugy a coin tulajdonosok kozzul senki nem lenne hajlando erre valodi penzt kolteni. Egyszeruen a proof of stake rendszereknek se nem stabil a gazdasagi modellje, se nem megbizhatoak, mert a gazdagok (magas stake-uek) joindulatara es a kozosseg (demokratikus?) irl szavazasaira alapoznak.
Megfelelo tarsadalmi modell eseten persze ez is mukodik, de megfelelo tarsadalmi modell eseten kriptografia nelkul, sima becsuletkassza elven is lehetne penzugyi rendszert mukodtetni. Ha viszont matematikai alapokra akarjuk helyezni a rendszert, akkor a proof of stake nem megbizhato.
A teljesen demokratikus 1 user = 1 szavazat el meg nem tarthato, mert ahhoz azonositani kellene minden felhasznalot es egyenloen oszlananak el a mukodesi koltsegek, fuggetlenul attol, hogy valalki evente 1 vagy 10000 tranzakciot vegez es meg akkor is tamadhato a rendszer nem valodi vagy lefizetett emberek (straw man-ek) hasznalataval. Az utobbi egyebkent a demokratikus valasztasokra is igaz.
Linearisan skalazhato, de ugyanakkor teljes mertekben megbizhato es tenylegesen elosztott fokonyvi algoritmus jelenleg nincs. A bitcoin is csak a szamitasi kapacitasok vegessege miatt tamadhato nehezen, mert kiszamithatosagilag nehez (computationally hard) a problema amit meg kellene oldani a fokonyv feltoresehez.
ps: A matematikai feladat az, hogy valahogy garantaljuk hogy amikor A elkuldi B-nek az uzenetet, akkor A nem tud megtartani belole egy masolatot es kesobb azt elkuldnei C-nek. Mindezt ugy kell megoldani, hogy se A, se B szerepe ne igenyeljen nagy szamitasi kapacitast es ne kelljen kulso feleket (D1-tol Dsok-ig) bevonni a tranzakcioba. Computationally hard problem nelkul csak D1...Dsok becsuletere lehet alapozni, hogy a tobbseg helyesen fogja bejegyezni a tranzakciot es hogy D1...Dsok tobbsege nem all se A, se B, se C vagy eppen E iranyitasa alatt.