• kvp
    #53
    "Nincsenek energiakészleteink se. Valakinek van energiakészlete és ő dönti el mire akarja használni. Ha neked energia kell, akkor adj cserébe valamit!
    Ne dőlj be az ilyen kollektivista nyelvezetnek! Ez csak arra van kitalálva, hogy engedelmességre bírjanak és elfojtsák az egyéni igényeidet."

    Azert jottek letre a csoportok mar a majmok kozott is, mert a csoport erosebb mint az egyen mint a tagjai kulon. Tehat ezek erdekkozossegek. Ilyen a csalad, a torzs es a torzsszovetseg (kesobbi neven nemzet) is. Abban a pillanatban, hogy egy kozosseg kepes felismerni, hogy egyutt erosebbek, sokkal jobba valnak a tulelesi eselyei. Nem veletlen, hogy jelenleg a magyar vezetes az orszagot kvazi egyseges cegkent mukodteti a nemzetkozi piacokon. Ugyan igy meg mindig nagyon kis cegnek szamit a multikhoz kepest, de akkor is jelentosen erosebb gazdasagai ereje van mintha minden a "nemzeti egyuttmukodesben" resztvevo ceg kulon-kulon versenyezne. Ezt lehet lopasnak tekinteni, de csak akkor az ha nem a torzs erdekeit szolgalja. Ezt az elvet kovettek a zsidok az elmult 5000 evben es sikerult megmardniuk, mig a veluk azonos koru nepeknek nem. Tehat befele kooperativ, kifele onzo, erdek alapu viselkedes. Ezt egyebkent egy ugyancsak zsido szarmazasu matematikus tetelesen leirta (jatekelmeleti bizonyitassal). Nem veletlen, hogy kozgazdasagi nobel dijat kapott erte. Nem eppen humanista, de mukodo strategia. Sok helyen allamkapitalizmus neven emlegetik.

    Az egyeni igenyeim jelentos reszet egymagam nem tudom megvalositani, ahhoz nagyobb szovetseg es tobb toke kell. Idealis esetben (kozvetlen demokracia eseten) a szavazok fix mandatumaival dolgozhat egy kormany. Az, hogy ez a gyakorlatban mennyire mukodik mas kerdes, jelenleg szinte mindenutt kepviseleti demokracia van, nem kozvetlen. De akkor is lenyeges, hogy a mi energiakeszletunk jelentheti a teljes emberiseget, a sajat torzsszovetsegemet, a sajat torzsemet vagy a sajat csaladomat. Azok akik a szukebb csoport erdekeivel ellentetes erdekeket kepviselnek, ertelemszeruen nem tartozhatnak a tagabb szovetsegbe sem, mert erdekellentet lep fel es ez konfliktust okoz. Az ellensegem ellensege nem biztos, hogy a baratom, erre is oda kell figyelni. Igazabol az egesz jol leirhato jatekelmeleti szabalyokkal.

    "Engedd el ezt az exponenciális energia igény témát! Ez egy kitalált probléma."

    Nem, ez egy algoritmuselmeleti komplexitasi problema, ami mernoki problemat okoz. Ha lenne elegseges bitszamu mukodo kvantum szamitogep, akkor megszunne az energiaigeny problema. Es az osszes kriptopenz is, mert minden jelenlegi kulcs ervenyet vesztene.

    "Vagyis ha csak 1000 tranzakciót bír el a rendszer másodpercenként az is egy használható hálózat lehet az idők végéig, de akkor azt csak olyan dolgokra fogják használni, amiért a felhasználók még hajlandóak fizetni. Kialakul itt is egy áregyensúly, mint bárhol máshol."

    Igen, csak eppen ha a tranzakciok tranzakciomeret fuggetlen ara felmegy az atutalando osszeg fole, akkor mar nem eri meg hasznalni a rendszert. Igy egyre kevesebb embernek lesz egyre tobb penze az adott rendszerben es egyre nagyobb tranzakciok erik csak meg. A vegen egyetlen emberhez kerul az osszes (veges szamu) coin es onnantol az egesz semmit nem er, mert nem tudja senkinek odaadni. (azaz egy modon megis, egyben, tehat 1 blokkchain = 1 token rendszerre valik) Jelenleg minden korlatos coin szamu rendszer ilyen, a metamatikai modell mukodese miatt. Csak az ido amire ezek lefutnak.

    A mostani kripto rendszerek piramisjatekok, a matematikai modellek szerint is azok. Nagyot lehet nyerni rajtuk, de minel kesobb szall be valaki, annal nagyobb osszeget kell kockaztatnia es annal nagyobb a bukas eselye is. Ez a hagyomanyos piramisjatekoknal es a jelenlegi globalis penzugyi rendszerben is igy van. Csak az utobbit nem hajlando elismerni senki, mert akkor bedolne a vilaggazdasag es mehetnenk vissza cserekereskedni mint a KGST idokben. (a varsoi szerzodes allamai problatak ezt anno es nagyon gaz volt)

    "USA gazdasaga sokkal erosebb, korrupcioban viszont magyarorszagon tunik el rengeteg penz..."

    Nem tunik el. Csak elvesziti kozpenz jelleget. :-) Nagyon is tudjuk hova kerul. Siman mardt volna allami iranyitas alatt, ha az EU anno nem szol bele, hogy az allam nem lephet fel gazdasagi szereplokent, tehat nem lehetnek nagy allami vallalatok tisztan gazdasagi (for profit) alapon. Erre az volt a kormany valasza, hogy akkor keresnek par madarijesztot (straw man-t) es ok lesznek papiron az allami vagyon tulajdonosai. Ez mar legalis. Nem feltetlen erkolcsos de legalis. Igazabol ezzel az allam vezetoi az EU-tol lopnak es teszik a penzt a sajat iranyitasuk alatt allo magancegekhez. A tokevel kesobb mas project-eket finanszirozhatnak vagy gazdasagi / politikai hatalmat vasarolhatnak. A nagy nyugati allamok is pont ezt csinaljak, csak nekik nem mer beszolni az EU. A franciakra jellemzo a nagy allami vallallatok tamogatasa, mig a nemetek a nagyobb nemet magantulajdonu ipari cegeket tamogatjak, mert nekik valamiert szabad... (gondolom azert mert allami szinten erosebbek gazdasagilag es igy politikailag is) Jol mutatja mennyire allamkapitalista modon gondolkoznak a kormanyban, mint amikor szo szerint meg short-oltak az euro-t a svajci frank segitsegevel. (egy kis belsos infot felhasznalva) Ha jol neztem az igy megszerzett penz egy resze ment vissza a svajci allamnak, a maradekbol pedig kivaltottak a svacji frankos es euros valutahiteleket es reszben feltoltottek az aranykeszleteket. 4 nap alatt megvolt es elegge felhuztak vele a brusszeli burokratakat, meg sok nemzetkozi befektetot. Szerintem ez reszben a svajci allam bosszuja volt a titkos svajci beteti listak nemet ellopasaert, de ez csak spekulacio.

    "Valsag van, az emberek vagy raulnek a penzukre mert felnek koltekezni, vagy elfogy a penzuk, a lenyeg hogy bizonyos pontjain a gazdasagnak elfogy a penz."

    Valahol biztosan megvan az. Ra lehet ulni, de a tarsadalom penznyomtatas nelkul is szolhat, hogy tessek befektetni vagy ha annyira nem kell eppen, akkor elvesszuk. Ezt hivjak negativ kamatnak. Ilyen az inflacio es a tenyleges jegybanki negativ kamat is. Sok helyen a mennyisegi lazitas (penznyomtatas) helyett eloszor a negativ kamattal probalkoztak, mert a negativ beteti kamat csak azokat erinti, akiknek van elrakott penzuk, de a nem monetaris vagyonokat nem, mig az inflacio mindenkinek a vagyonat egyenloen csokkeni.

    ps: Amire nem tudok jo megoldast es szerintem senki sem, az az eredeti tokefelhalmozas mukodese. Allami szabalyozasok nelkul egy kapitalista rendszerben elobb utobb minden vagyon egyetlen emberhez vagy csoporthoz kerul (sokszor evszazadok vagy megtobb kellenek hozza). De ha nem szabalyozzuk kozossegi elven a penzugyi rendszereket, akkor ez a vege. A veges coin szamu kriptok ezt raadasul matematikai modellel is megtamogatjak. Ha viszont teljes mertekben gatoljuk az ilyen jellegu tokemozgasokat, akkor nem mukodik a gazdasag, mindenkinek fix vagyona van es marad is. A ketto kozti oda-vissza egyensulyozas tartja mukodesben a vilagot amiota az elso majom (=eva) leesett a farol (meg valoszinuleg egy hulye pasi -hivjuk mondjuk adamnak- utanna ugrott).