-
#6
Neked az érved az volt, hogy "nem vagy gamer"... ami nyilván nettó hazugság, meg a szokásos SG-s személyeskedés első szintje, miközben a témához abban a hsz-ben semmit nem tettél hozzá. Ez olyan, mint amikor valaki leszaroz valamit, de nem teszi hozzá, hogy miért.
"Viszont azt ki nem állhatom, ha valaki csípőből fikáz egy game-t"
Azt én sem. Azt fikáztam, hogy 10/10-et kapott. Embertelen túlzás, miközben az indie fronton vannak őrületesen jó cuccok, remek küllemmel tálalva, pl. egy Inside-ban se nagyon találok hibát, az általad említett Limbo dettó magasabb rétegekben evez, mint ez a játék.
Akinek van egy kis képzelőereje, az eltudja képzelni, hogy lehetne ezt a játékot még jobbá tenni! Nem kell bele lézerkard, se 3 méteres patás démon, de ha pl. megnézed a That Dragon Cancer-t máris láthatod, hogy vannak (voltak), akik képesek textúra használatával is művészit alkotni. Teljesen felesleges lemenni Spectrum Zx szintre 2020-ban.
"Zene meg semmi benne"
Nem adhatsz valamire 5 csillagot, ami nincs. Ilyen esetben nem írsz pontot rá, mert nincs mit... az 5 csillagos zenét a Doom 1-2-nek, vagy a PoP Warrior Within-nek adjuk. Mert ha erre 5 csillagot adsz a zenére, akkor az általam említettekre 100 csillag jár, vagy 5000?
"Kíváncsi vagyok mi volt neked a legjobb zene a tavalyi gaming-felhozatalból"
Erre nagyon könnyen tudok válaszolni: Nem játszottam se idén, se tavaly 2019-es játékkal. Szándékosan nem. Talán egyedül a Sekiro-t vettem meg, mint új címet, eddig a 2019-es felhozatalból, de arról véleményt még nem mondhatok, hiszen csak 1 órát játszottam vele. Mindenesetre all time kedvencem a fentebb említett Doom 1-2 OST, PoP WW OST, NFS High Stakes OST, Krakout (C64), Creatures 1-2 (C64), Cauldron 2 (C64), vagy ott van az Alan Wake felejthetetlen Old Gods Of Asgard - The Poet And The Muse c. dala, de iszonyúan beütött anno a Kingpin OST is (Cypress Hill)... sok ilyen van.
Ezekre rádobnám rezzenéstelen arccal az 5*-ot, mivel szó szerint az órámtól kezdve, át a telefonomon, egészen az autórádióval bezárólag mindenhol hallgatom őket a mai napig!
"Street Fighter 2, Double Dragon 2, Sonic, Contra, aztán a 90es évek vége és etalon játékai blabla, nagy arcade-gépterem függő is voltam, Time Crisis-rekorder itthon 15 évesen anno stb. Bár ez kit érdekel.) És náluk is azt figyelem, hogy ATTÓL MÉG, hogy 30 éve játszik, a mainstream fosokat részesíti előnyben, "
Ezeket mind toltam, mindegyiken átrágtam magam, meg még sok máson és a mainstream közül is SOKAT játszok, amiben látok némi fényt, de van egy minimális elvárásom már régóta a küllemet illetően! Pont azért mert Videoton Pong masinával kezdtem.
Egy szavam se lenne, ha a szerző azt mondja, "hogy a grafika minimalista, nyilván nem tudok rá 5*-ot adni, de a célnak megfelel, egy jó szándékú közepest megérdemel, noha az indie szekció rengeteg szebb címet tartogat számunkra."
Nézd meg pl. a Telltale cuccait. Most hagyjuk, hogy játékként milyenek, de nagyon is stílusos, modern az a küllem, ahogy történetet mesélnek! Ezt a történetet is el lehet mesélni úgy, hogy arra elismerően lehetne csettinteni. Amúgy a nagyobb indie neveket letoltam nyilván...
"Assasin's Creed: Odyssey-zni, meg COD-ozni/Battlefield-ezni."
Egyikkel se játszottam még. AC: Od. érdekel valamennyire, de az AC franchise tele van csalódásokkal, miközben az alapötlet remek és azért sikerültek jó részek is! Pl. az 1. rész főszála jópofa volt, a mellékzöngék pokoliak, a 2. részben kijavítottak szinte minden hibát, jó rész lett... utána mélyrepülés, aztán az AC 3 egész említésre méltó, de a Black Flag az ami igazán élvezetes és különleges lett, de ott meg a főszálat cseszték el keményen (meg a főhőst), miközben minden más szórakoztató és élvezetes volt. Aztán megint mélyrepülés és a Syndicate-re összeszedték magukat elég tisztességesen. Amit Londonból és abból a témából ki lehet hozni, azt kihozták. Az AC: Origins állítólag egy másik liga és csináltak egy remek játékot végre... nem tudom, kiderül.
Nem akarom, hogy elsikkadjon a lényeg: Örülök, ha ebben a játékban a gameplay baromi jó, menjen is rá az 5*, simán okés! Örülök, hogy egy remek történetet mesél el, de vannak minimális elvárásaim! Emlékszel a Syberia-ra? A Brothers Tale of Two Sons-ra? Emlékszel a küllemre? Egyikben Benoit Sokal olyan háttereket alkotott, hogy kedvem lenne kitapétázni vele a szobám és a sztori is remek volt... a másikban, meg bepárásodott a szemem és nagyon kellemes volt a Brothers külleme is! (Wait... az előbbiben is.)
Az Antichamber bőven túl van azon, amit rondának mondanék, vagy puritánnak. Engem sokszor idegesít, hogy van egy jó alapötlet és görcsösen paintben akarja megoldani az alkotója, ahelyett, hogy venne fel egy grafikust, vagy kalapolnának kiadóknál, vagy a Steam eary access-ét kihasználnák! Ezernyi lehetőségük van és nem élnek vele! Ez kapzsiság, vagy hülyeség?
Régen, hogy volt? Volt egy jó játékötleted, összeszedted minden erőforrásod, megcsináltad a demót és kalapoltál vele mindenhol! Aztán legendák születtek.
"csak mint írtam nem szeretem az élből fikázást"
Dettó, mert én meg nem szeretem az eszetlen felpluszolást, mert ez tudtommal nem egy blog és az itteni cikkeknek igyekeznie kell objektívnek lennie! Szakmai szempontok alapján a játék zenéje, külleme, "intelligenciája" nem kaphat semmilyen univerzumban maximális pontot. Egy blogon, ahol leírod a saját szubjektív véleményed, ott igen. Ez így nem bemutató, hanem személyes élmény, de NÉV NÉLKÜL! WTF? Ez így értelmetlen.
Anno a Halo esetében elég sok hülyegyerek' belefutott ebbe... tolták rá a 10/10-et, aztán amikor kijött egy tényleg jó játék, akkor meg vakarództak, hogy arra mit adjanak.