kvp#2
Az egesz onnan indul ki, hogy a jegybankok (foleg az eurozonae, meg a kinaiak) kijelentettek, hogy az o teruletukon csak ok adhatnak ki hivatalos fizetoeszkozt. Ez kb. olyan, mintha egy allam kijelentene, hogy az o teruleten csak neki lehet hadserege es csak az o torvenyei az ervenyesek. Ezeket persze a legtobb nemzetkozi nagytokes ellenzi, de hat jelenleg ez van.
Innentol egy globalis, allamok felett allo valutat majd csak egy egyesitett vilagkormany tud kiadni, miutan meghoditott minden tiltakozo allamot (lasd: Kina, Oroszorszag, stb.) Sok szerencset ehhez a facebook-nak...
Egy allami kozponti digitalis penz kerdese egyebkent nem egy bonyolult feladat, ha nem elosztott fokonyv van, mint a kripto valutak eseten, hanem kozponti, akkor nem kell arrol szavazni, hogy kinek van igaza, mindig az adott allamnak van igaza. Bitcoin eseten ha a halozat tobb mint felet egy ember (vagy csoport) iranyitja, akkor megszavazhatja(k) maganak/maguknak azt, hogy onnantol az osszes penz az ovek es a rendszer ezt fogadna el helyesnek. Na most ilyen anarchista szabalyokba nem valoszinu, hogy belemenne egyetlen allam sem es ez (meg a mestersegesen beepitett exponencialis nehezites) volt ami megakadalyozta a kriptopenzek elterjedeset. (a bitcoin eleve ugy lett megtervezve, hogy minel tobben hasznaljak minel tobbet, annak gyorsabban alljon bele a foldbe a szamitasi igeny exponencialis novekedese miatt)
Egy koponti, cluster-esen elosztott fokonyvre alapulo rendszer viszont nem bonyolultabb mint a mostani bankszamla rendszerek, mivel ezek pontosan ugyanolyan virtualis valutakat tarolnak, mint amilyenekrol mostanaban sokan almodoznak. Csak a bankarok es a politikusok nem merik ezt bevallani, szerintem meg maguknak sem.
A vicces az, hogy ha akarnank anonimizalhatnak is, minden legkisebb fizetoeszkoz egysegre (pl. dollar centre) generalva egy egyedi szeriaszamot es digitalis alairast, majd ezeket tarolva egy virtualis penztarcaban. Igy az adott penz atadhato lenne masnak, ha az utalas tranzakciojat alairna a bank. Ez viszont offline atutalast (offline keszpenzes fizetest) nem tesz lehetove. Ahogy a bitcoin sem igazan, csak elvi szinten, fizikai security token-ek hasznalataval (proof of posession), amit egyebkent mi a klasszikus formajaban bankjegynek hivunk.
Egy jegybanki 100% digitalis penz az kb. a mai bankszamlak es bankkartyak kombinacioja lenne a fizikai crypto token alapu (chip-es) keszpenzzel. Ennel igazabol olcsobb a nyomtatott papir, bar egy digitalis kriptografiai alairo token tartalma valoszinuleg nehezebben hamisithato mint egy darab biztonsagi papir. (ilyen nev nelkuli keszpenz volt a hagyomanyos feltoltos telefonkartya es ilyen a nevtelen oyster vagy suica utazasi/vasarlasi kartya, mindharmat lehet hamisitani ha eleg kitarto valaki es idealis esetben a hamisitas tenye csak keson, a fizetes utan joval derul ki) Raadasul a valoban nevtelen, teljesen offline penzugyi tranzakciokat se az adohatosagok, se a bunuldozo szervek, se a terror ellenes kuzdelemmel foglalkozo hatosagok nem igazan szeretik manapsag.
Szerintem amit a cikkben szereplo jegybankok el tudnak erni az egy egyseges nemzetkozi banki rendszer (igazabol ez megvan) es az ehhez tartozo nevesitett online fizetesi rendszerek egyseges illesztofelulettel torteno ellatasa lehet. Tehat a barki, barkinek, barhonnan, barhova tud majd utalni, mindezt azonnal elv megvalositasa lenne.