#79
Tenet saját bevallása szerint önként és családi okból vonult vissza. Nyilván nem, de azért ezerszer megfogalmazták, hogy nem az történt, hogy a CIA eleve rosszul végezte a munkáját, hanem hogy olyan mondatokat kényszerítettek ki a különböző jelentéseikben, amit aztán később a politikai vezetés a nemzet háború felé fordításában a médiában fel tudott használni.
Szal Tenet lemondását lobogtatni, mint személyi konzekvenciát, az kb olyan, mintha a Nürnbergi perben az őrmestereket ítélték volna el.
Igen végre egy szebb képet találtál, azért azt érzékeled, hogy ez mégsem az a kategória, mint amit először beszúrtál! ;)
A GDP-nél meg vegyük észre, hogy olyan országok esetében, amelyek nem kapcsolódnak bele jelentősen a világgazdaságba, a valutájuk a piaci előnyök miatt nyomott árfolyamú elég megtévesztőek a GDP, vagy az egyfőre levetített GDP értékek.
"Ismét csak egy tévedés. Mutasd már meg hogy mennyi is volt a magántulajdonú cégek aránya nálunk a 80-as évekig és mennyi most Kínában? Másrészt Kína a méretgazdaságosságra épít, hogy a szavaiddal éljek próbálj meg azonos kategóriában gondolkozni és ne egy milliárdos népességű országot hasonlítgatni egy 10 millióshoz. Térben, időben és méretben is csúsztatsz."
Nyilván nem lehet az országokat 1/1 összevetni, ezt te tetted! Én a vezetés által megvalósított gazdaságpolitikára, annak irányára gondoltam és nem a konkrét adatokra. Magadat vádold csúsztatással lécci, ha megkérhetlek.
"A gyakorlat azt mutatja hogy a központosított állami megoldások mindig versenyképtelenek. A tulajdonosi érdek nyomás nélkül egy tohonya elkényelmesedő bürokratikus rendszer alakul ki ahol legtöbb ember csak a saját pecsenyéjét sütögeti, minél többet kilopva a közösből. A versenypiac nem tökéletes, vannak hibái, de jellemzően egy hatékony innovatív rendszert hoz létre."
Ezek általános kijelentések, nyilván van egyfajta érvényesülése, de nem mindig igazak.
Csak kérdem, hány vállalkozó van, aki nem fizet az alkalmazottainak, alvállalkozóinak, inkább bedönti a céget és indít egy újat!? ;)
"Miért lenne magáncégek érdeke a nukleáris csapásmérő képesség létrehozása? A hadipar mindenhol állami megrendelésekre épül. Az államnak pedig a prosperáló gazdaság teremti meg az anyagi alapot. Egyébként Izrael egy hatod akkora népességgel már létrehozott az atomfegyvert, nem mintha ez mérce vagy elérendő cél lenne. Én inkább az emberek jólétét tartom mérőszámnak az erőforrások optimális felhasználásban."
Szerinted az izraeli társadalom mennyire volt elmaradott, vagy az ország szegény. Nem kezdenék itt zsidózni, de azért ne vessük már össze azt az országot É-Koreával. :D
Amúgy jelentős Francia és Brit segítséget kaptak, a hasadóanyag nagy része az USA-ból származott, és a tesztek egy részében a délafrikiak is részt vettek. Pláne nem ua szitu, mint É-Koreában.
"Konkretizáld. Mekkora volt a súlya a magángazdaságnak?"
Nem konkretizálom, mert ennyire nem akarok belemenni. A trend egyértelmű, hogy a magángazdaság lehetőségét folyamatosan erősítették évtizedeken keresztül.
"Taiwan gazdasága a 80-as években indult virágzásnak."
Inkább a 70-es években. De a gazdasági fejlődés alapját a korábbi évtizedek gazdasági, társadalom fejlesztő intézkedések jelentették.
"Miért is nem működnek a dolgok északon amik délen igen, amikor fent remek állami irányítás van (talán sehol nincs jobban centralizálva, ergó éppen itt kellene a legjobb eredmények lennie a te téves logikád szerint)"
Vagy szimplán trollkodsz, vagy szimplán gyengeelméjű vagy. Leírtam, hogy mi miért történt. D-Koreában is kb 90-ig katonai diktatúra volt. Szerinted? Lapozz vissza, olvasd el a hsz-eket.
Leírtam mik a különbségek a vezetésben, ne játssz már az idiótát, te azért ennél többet tudsz.
"Dél Korea sikerét alapvetően a magáncégek adták (pl. LG, Hyundai,Samsung, stb). "
Pl a Samsung D-Korea legnagyobb csebolja, a GDP 1/5-ét adja.
"A csebol (nemzetközi átírással: chaebol) a családi alapítású dél-koreai óriásvállalatok megnevezése.[1][2] A szó a „gazdagság, tulajdon” jelentésű cse (재) és a „klán” jelentésű bol (벌) összetétele.[1] A kifejezés első ismert említése 1984-ből származik.[1] A csebolokat irányító családok befolyásosak és rendkívül gazdagok,[2] ezek a vállalatok pedig nagy hatást gyakorolnak Dél-Korea gazdaságára, a Samsung cégcsoport bevételei például az ország GDP-jének 20%-át adják.[2] Közismert csebol cégcsoportok még például a Hyundai, a Kia, az LG, a Daewoo és az SK.
A csebolokat számos kritika is éri a hatalmukkal való visszaélés, a gazdaságban betöltött túlzott vezető szerepük, kormányzati kapcsolataik, vitatott üzleti etikájuk és a korrupció miatt."
Szerinted?
#79