-
defiant9 #179 "Leírtam 50000000X, hogy nyilván a kormány az a szint."
Csakhogy az USA kormánya speciel nem indított háborút, a kongresszus hozta meg a döntést. Előtte ott van a CIA mint kormányügynökség. Ezek szerint csak a CIA a felelős itt?
"ENSZ alapokmányát ratifikálták, kihirdették, beillesztették az ország jogrendjébe"
Csakhogy ők is találtak olyan ENSZ határozatot ami alapján bevonultak, ahogy az USA és GB is. Az ENSZ pedig mit tett ezután, felelősségre vonta ezen országokat, kötelezte a kivonulásra és embargót hirdetett ellenük? Nem. Hozott egy olyan döntést ami alapján bárki bevonulhat már vegyi fegyver fenyegetés hiányában is. Erre mondtam hogy az ENSZ legitimalizáló szerepe erősen kérdéses, ez a nagyhatalmak huzavonáinak játszótere. Ahogy a példa is mutatja nem szükséges az ENSZ felhatalmazása sem, és elmarasztalás is csak akkor van ha ha senki nem kíván vétót emelni a saját privát elképzelése alapján.
"Összevissza beszélsz!"
Üres állítás. Minden mondatom értelmes volt.
"Akkor most szerinted mi is a központosított gazdaság (monopolizmus/tervutasításos rendszer) a liberalizmus közötti különbség"
Az államonopolizmusról beszélünk. Itt a termelőeszközök nagy része felett az állam gyakorolja a kontrollt (kiadja a gyárának utasítás hogy a köv. éves tervek alapján ennyi TV-t kell legyártani, amit az szolgai módon legyárt, nem kell figyelnie a piacra, a vevőkre a versenytársakra). A liberális gazdaságpolitika ettől nagyon távol van, ez a szabadpiacot preferálja, a magántulajdon mögötti érdek alakítja a szereplők működését. Azonban nincs teljes elutasítás az állammal szemben, az államnak is lehetnek pl. közművei amit nem érdemes versenyeztetni(nem építünk párhuzamos sínpárokat). védheti a fogyasztók jogait, felügyelheti a verseny tisztaságát(GVH), adókat, járulékokat szedhet. Azonban a cél a lehető legkisebb állami beavatkozás.
Az állammonopolista országok száma megcsappant mivel a modell szar, Kim még persze nagyban tolja a szekeret, Kuba és Venezuela akit még a spektrum ezen felén van. A nyugati országokban relatíve nagy a gazdasági szabadság, Kína ettől a szinttől is távol van, de Kim-től is.
"Mik a hatékonyság fokmérői?"
Te tettél erre kijelentést, nyilván tisztában voltál vele ha használtad a szót.
Amikor az erőforrásokat az optimálistól távol álló módon használja a gazdaság(gyártja a senkinek nem kellő szart amit hatósági áron adnak el egy hiányra épülő piacon), a diktátor megalomán elképzeléseit elégíti ki, az nem hatékony. Amikor egy gazdasági szereplő az erőforrásait a számára legnagyobb hasznosságú módon fekteti be az hatékony (egy cég azt gyártja egy beruházás után amivel sok profitot ér el, a fogyasztó arra költi az eladott munkaerejéből kapott pénz ami számára a leghasznosabb). Az ha egy ország atomfegyvereket gyárt ezzel jelentős erőforrásokat vonva el az emberektől és a civil gazdaságtól az véleményem szerint nem hatékony mert a sok nyomorgó lehúzza a szumma értéket, de ez nem abszolút igazság, lehet olyan helyzet amikor ezt kell tenni egyébként eltörlik az egész népességet, de spec. Kim csak a saját hatalmát félti.
"Az volt a kérdés, megint, hogy ha annyira nem hatékony a központi irányítás, akkor különleges jogrendben miért is vezeti be még az USA is? Erre leszel szíves válaszolni."
A központi irányítás folyamatos, ma is van ilyen az USA-ban, ha egy adott területen megjelenik egy olyan tényező ami indokolja akkor erre a területre is kiterjeszti a szabályozást az állam. Ettől persze az eredeti állításod még továbbra is hibás, csak próbálsz kihátrálni mögüle és átterelni a témát. A te állításod az hogy az állammonopolista rendszer krízis helyzetben jobb. Ezt egyáltalán nem igazolja az hogy egy _nem_ állammonopolista rendszer krízis helyzetben növeli a központi irányítás súlyát.
"Nem hátráltam ki, mindíg is ezt mondtam a rendszerváltásról."
Akkor az OTP és a MOL mire is volt példa? Mit igazol az pályájuk ami alátámasztaná az eredeti koncepciódat?
"hogy ki mennyit melózik, pl. mert az OECD felmérés szerint az alacsonyabb GDP-jű országokban többet melóznak"
De számít, de ez csak egy tényező, az is leglalább ennyire számít hogy mennyi pénzt kér érte. A munkamorálbeli különbségek igenis kihatnak a gazdaság fejlődésére, az olcsó sokat dolgozó munkaerő egy gazdasági motor. A multik nem a tanult munkaerőt keresik a varrógépsorok vagy a futószalag mellé, ezek betanított munkák. Természetesen vannak olyan outsource-olt munkakörök(pl call center, IT üzemeltetés) amikhez már kell a képzettség. A tanulás/taníttatás megítélésében egyébként szintén jelen vannak a kulturális különbségek, pl. a nők nem taníttatása miatt is elvész egy rész gazdasági potenciál (de betanított varrónőnek attól még jók).
A tények azt mutatják hogy Ázsia szegény országaiban rengeteg multi létesített az olcsó munkaerőt 'kizsákmányoló' üzemeket(ezért sokan támadják is őket), addig a fekete Afrikára ez nem igazán jellemző. A mentalitás nem igazán számszerűsíthető dolog, leginkább az oda kerülő vállalatvezetők elmondásai amik mérvadóak. pl.
Chinese Companies' Labor Dilemma in Kenya
They complained about local workers’ laziness and spontaneousness. According to them, the workers often skipped work for a few days after they get paid and came back to work when they run out of money. Thus, the companies had no choice but to pay them by day.
"Antal a jogosságának teljes tudatában baxta ki az egészet a csába. Ma már tudjuk, hogy kár volt. Te ezt vitatod?"
Vitatom, nem az ő döntése volt, partnerek sem álltak ehhez úgy ahogy a te koncepciód elvárná.
"nem mondtam, hogy BP magasabb szintű volt Amszterdamnál, viszont bizonyítottam, hogy miben volt jobb, mint Moszkva egyszerűen nem tudsz kihátrálni nem az álláspontodból"
Azt mondtad egy kategória volt, nem volt akkora különbség. Lassan egy tucat felszólítást kaptál hogy ezt igazold, nem tetted meg. Sunnyogsz, kihátrálsz. A 3. állításod szerint Moszkva egy kategória volt Mexikóvárossal, Ezt sem igazoltad semmivel.
Moszkva és Budapest viszonylatára az eredeti kijelentésed nem vonatkozott, de ahogy mondtam itt sem állapítható meg jelentős különbség amszterdami mércéhez viszonyítva, azt elismertem hogy kis különbség(ami a < relációt kielégíti) felételezhető Budapest javára, csakhogy az állításod Amszterdamról és egy kategóriáról szólt. Ebből próbálsz kimenekülni, csak hát nem sikerül:) Amszterdam messze jobb volt mint Budapest, Moszkva, vagy Mexikóváros. Persze az egész összehasonlításod buta kiinduló elemeken alapul(szokás szerint), én itt arra mutattam rá hogy még a butaságot is képes vagy valótlansággal tetőzni (ez nem szokatlan tőled amikor próbálod a valóságot hajlítani a tévképzetedhez).