-
#168
"A lényegi kérdés továbbra is az hogy a láncolatban hol/milyen elv alapján vágod el a bűnös/nem bűnös határvonalat. Bűnös-e a kongresszus, bűnös-e aki a megszáll egy országot aki ellen 'igazságtalanul' indították el a háborút?"
Khmm. Most mire akarsz egyáltalán rákérdezni? Nem értem a kérdést. A Kongresszus egy törvényhozó, a kormányt ellenőrző, képviseleti szerv. Jogi értelemben nem igazán hiszem, hogy lenne olyan szituáció, hogy egyfajta büntetőjogi felelelősségét a parlament egészének meg lehetne állapítani, aztán valahogy az egészét, vagy a tagokat szankcionálni. Kb. erről is szól a képviselői mentesség.
A kormány (végrehajtó szerv) tagjai, vagy az elnök tevékenysége viszont akár büntetőjogi szempontból is vizsgálhatók, vádolhatók (impeachment), amikor is a képviselők döntenek az illetőről. A legutolsó eset, amikor amerikai elnököt mogyoróztak meg a képviselők az a Lewinsky ügy miatt történt. No comment.
"agy akár a modern demokráciák is bevezetik különleges jogrendben"
Tehát nem köthető a hatékonyság az állammonopolista rendszerhez. Ellenben a hatékonytalan gazdaság igen, erre számos gazdasági mérőszám is korrelál. "
Ezt nem értem, mit akarsz mondani? Nyilván ha a különleges jogrendben szűkítik a demokráciát, a jogokat, központosítják a gazdaság irányítását az már nem nevezhető liberális demokráciának. Még is a liberális demokráciák jogrendjében is benn van ez a lehetőség, mert adott krízis szituációban, amikor gyorsan, hatékonyan és a meglevő erőforrásokat optimálisan kihasználva kell cselekedni, akkor valahogy nem igazán célszerű fél éves pályázatokon megtendereztetni egy beszerzést. Nyilván széles a skála a különleges jogrendi kormányzástól, hadigazdaságtól, a szovjet rendszereű gazdaság irányításon át, a kínai félkapitalista központi irányításig, vagy a korábbi évtizedek D-Koreai gazdasági rendszeréig. Szal mi a kérdés? Profit termelés szempontjából valóban igazad van, hogy nem ezek a leghatékonyabb megoldások, csak éppen ezeket a piacgazdasághoz képest szűkített gazdasági rendszereket pont akkor vezetik be, amikor a hatékonyság mérése nem a profit, hanem az emberélet, vagy az atomrobbanófej, de éppen akár hogy más gazdasági mutatókban történik.
"szerint, az USA is állammonopolista kapitalista rendszer."
Nem az. Ég és föld volt a különbség a szovjet típusú és az USA nyugati típusú gazdasági szerkezete közt."
Kicsit avittos az állammonopolista kapitalista kifejezés, de ha ismernéd, akkor tudnád mire gondolok. a politikai gazdaságtan II. VH utáni szóhasználatában elég gyakori jelző volt az USA-ra. Arról van szó, hogy a szabadversenyes kapitalizmus korszakát, felváltja a monopol kapitalizmus, amikor ugye a kishalakat már felzabálják a nagyok. Majd ezt követi az állammonopolista kapitalizmus, ahol ezek a nagy cégek a kormányzat eszközeit is felhasználják a nemzetközi terjeszkedésre. És ha őszinték akarunk lenni, akkor pont erről szól a modern kapitalizmus. D-Koreában a Hyundai, a Samsung addig nevelkedett az állam csecsén, amíg meg nem erősödött, hogy fel tudja venni a versenyt az addigra a nemzetközi piacokat uraló amcsi, meg japán cégekkel.
"Ember, mi lenne ha nem azon rugóznánk, hogy akkor most minek nevezzük azt amit,"
Közhelynek nevezted az állításomat. Én erre azt mondtam hogy a közhely az igazságra épül. Ezután te kezdtél el rugózni a közhely fogalmán, de azt nem sikerült bemutatnod hogy a közhely az valótlanságot takarna."
Lehet, hogy a te felfogásodban a közhely nem végletekig sarkított, eredeti jelentését veszített általánosítás, de hídd el, hogy a legtöbb ember szerint és a wiki szerint is pont az!
Aztán tagadhatod, hogy bemutattam volna, hogy mit gondolok az eredeti velvetésről, amikor nagyon logikusan leírtam, hogy miből erednek bizonyos különbségekm a keleti, vagy nyugati ember munkakultúrájában. Érdekes vitamódszer, hogy egy az egyben tagadod ezt, meg nem a kijelentéseimen, hanem a jelzőkön (közhely ugye) rugózol, de bizonyos mértékig megszoktam tőled.
"Én továbbra is tartom az álláspontom miszerint a 'szorgalom' egyben gazdasági motor is, ezt láttuk Németországban is és számos ázsiai államban is, Görögöket, Afrikát vagy Dél/Közép Amerikát nem tarjuk ilyen helynek, igen közhelyesen."
VS.
"A legtöbbet a törökök és a kolumbiaiak dolgoznak az OECD által megvizsgált országok közül, a begyűjtött adatok szerint 47,9 órát húznak le hetente átlagosan a melóban. A dobogó harmadik fokán Mexikó található, majd következik Costa Rica, Chile és Dél-Afrika. Ezekben az országokban bőven 40 óra feletti a heti átlag.
A hetedik helyen található Izrael (40,6 óra), majd következik Lengyelország (39,9 órával).
Magyarország a lista 9. helyén található, az OECD adatai szerint 2016-ban hetente átlagosan 39,6 órát dolgoztunk.
Ezzel a teljesítménnyel megelőzzük a portugálokat, a cseheket, a szlovákokat, a szlovéneket, a görögöket és a letteket is.
És hogy kik dolgoznak a legkevesebbet? A németek, a dánok, a norvégok és a hollandok.
Mindemellett arra is fény derült, hogy sok munkavállaló 60 óránál is többet dolgozik hetente - a török alkalmazottaknak például a 20 százaléka, ami kiugróan magas arány."
Hát ezért közhely, amit írsz, csak mert nem csak általánosítás, de még csak nem is igaz.
"bármilyen regionális együttműködés is hatékonyabb lett volna"
Továbbra is csak a vágyállom eredményt látom, nem az ahhoz vezető megoldást. Mi lett volna az út? Összehívsz egy konferenciát az ex-KGST országokkal hogy ... ?"
Figyuszka, ha most tételesen leírnám, akkor boldog lennél? Szerintem sem te, sem én nem vagyunk makrogazdasági szakemberek, olvasmányaim szerint folyamatosan próbálkoztak a fejlesztésével. 1991-ben pl pont a Szovjetunió volt, aki megtiltotta a további barter üzleteket, próbálták piaci alapokra átnyomni. Az 1991 évvégén aztán könnyebb volt megszüntetni, mint hogy gyökeresen átalakítsák.
"Ahogy mondtam az állításod második felének "nem akkora különbség" a steril matematikai érelemzése igaz, a köznapi szóhasználati fele viszont erősen kétséges. Amszterdam jelentősen jobb volt Moszkávnál, erre utalt az eredeti hozzászóló, ennek élét próbáltad elvenni azzal hogy Budapesthez képest nem volt akkor a különbség, de ez így hibás tartalmat közvetít ameddig mellé nem teszed hogy a nem akkora az még mindig hatalmas. Csak ahogy már mondtam így a lényegét veszítette volna a hozzászólásod, tulajdonképpen egyetértettél volna az eredeti post-al."
Valóban nem az volt a kérdés nyilván, hogy akkor most Amszterdam-e a fejlettebb, hanem hogy BP már eléri-e, elérte-e az élhetőség szintjét, ami az akkori Moszkva esetében szerintem kérdéses. Leírtam, hogy milyen különbségek voltak, mennyire volt korlátozott az élet, ha szerinted ez nem lényeges, akkor bizonyára más szempontjaid vannak, amiket szeretettel várok.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.09.19. 10:24:39