• Tetsuo
    #41
    Éppen ellenkezőleg. Ma a pillanatnyi jólét egy kicsiny százaléknak, az végletekig kizsákmányolása a többségnek és kiszipolyozása környezetünk erőforrásainak. Aki nem vak, láthatja, ez nem fenntartható. A háborúk egyre véresebbek, egyre több a civil áldozat.
    Az 1200-as években egy jobbágynak is több szabadideje volt, mint ma egy ázsiai munkásnak, de az európai sem lóg ki a sorból... A pénz hajszolása egy életen át, a GDP növekedése, karrier család helyett, de alapjában a növekedésre épülő társadalom egy zsákutca. A kultúra, a szórakozás vagy akár az étkezés (is) mutatja mennyire lealjasult az ember.
    Akinek meg megadatik, henyél, tékozol és paráználkodik, a többiek meg ezt irigylik. A csekély tisztelet azé, aki gazdag. Az anyagelvűségből adódóan a nihilizmus és hedonizmus mint fő irányelvek vezetik az emberek nagyon nagy többségét.
    A relatív, istentagadó szemszögből nincs abszolútum, nincs örök erkölcs, igazság és erény csak az egyre butább többség által aktuálisan elfogadott szabályok.
    A sötét középkor mítoszával, a fejlődés hamis képének sulykolásával lehet palástolni generális hanyatlásunkat. A magasztos, minőség helyett mennyiséget hirdető "demokrácia", ami soha, sehol nem működött is egyre távolibb, az embereket nem érdekli: Megkapják a sörüket, a focimeccset és egyéb meterséges trendeket futva (pénzt szórva) követhetnek, mással nem törődnek. Hazugságban élnek, még maguknak is hazudnak mikor néha, tükörbenézve megmagyarázzák az önző, egoista attitűdöt. Ember alatti ember. Súdrák, a Kali-jugában a legtöbben ilyenek.