#12
Persze, nyilvánvaló, hogy ugyanazt a felszerelést legyártani, ma aprópénz lenne.
Például értelem sincs összehasonlítani az apollo fedélzeti számítógépét, korunk számítógépeivel.
Annak a 10-13 éves programnak (ezen lehet vitázni, mert sokfélét lehet olvasni az évszámokról, dátumokról) az eszmei célja egyrészt a politikai versengés, másrészt a technika és a mérnöki tudományok kicsúcsosodása volt.
Egy olyan, és akkora mérnöki projektet kivitelezni, amit előtte még soha senki nem csinált a tőrténelmünkben, az akkori technikával. Élő embereket elvinni egy idegen égitestre, és épségben visszahozni. Mondhatjuk, hogy ez volt maga a tudomány diadala.
Amikor a #6-ban azt írom, hogy "ilyen program", akkor véletlenül sem ugyanazt az apollo programot értem.
Hatalmas pénzkidobás, fölösleges rizikó lenne megismételni ugyanazt a programot, ugyanazokkal a célokkal...
Egészen más célokat kellene felállítani ahhoz, hogy az akkori teljes apollo projekt eszmei értékét korunk technikai fejlettségével elérjék.
Például méltó kihívás lenne egy holdbázis felépítése. A holdra szállás "csak" egy alfejezetként szerepelne a teljes projektben. Célja lenne a programnak továbbá, hogy rögtön felszerelést, nyersanyagot vigyenek magukkal, és sikeres leszálást követően egy olyan bázist húzzanak fel, ami élhető körülményeket teremt. Majd a misszió végeztével akár ott is maradhatna valaki a következő egység érkezéséig. Tehát rögtön két lunar landing missziót kellene ezért tervezni.
Ilyenkor persze fel lehet tenni a kérdést, hogy szükség van e erre? Van értelme?
Mint ahogy szerintem a 60-as években is sokan feltették a kérdést, hogy szükségünk van egyáltalán egy holdra szállásra? Van értelme?
#12