• Irasidus
    #31
    Elmondtad (linkelted) Czeizel Endre magánvéleményét, igen, de ez továbbra sem bizonyíték. Ez egyszerű tekintélyre hivatkozás, mivel itt semmiféle tudományos igazolás nincs, és nem is szerepel a linkben. Írtam is, hogy belegondolni nem (akár C. Endrének sem) elég, ami pontosan erre volt válasz, nem elsunnyogás. Továbbá semmit nem próbálok a szádba adni, volt egy állításod, amiben a természetes szelekciót hiányolod, és ezt helyettesítenéd abortusz formájában is a génhibás magzatok esetében. A genetikai betegségek gyógyítása génsebészeti eljárása egészen más kategória, mint az emberek önkényes szelektálása, genetikai alapon. Az egyik egy orvosi eljárás, a másik a nácik eugenikája, amit állításoddal ellentétben nem használnak. Ugyanis nem azért abortálnak, nehogy továbbadja a génjeit. Ráadásul nem egy gyógyíthatatlan betegséget hoztál példának, hanem csupán csak egy fogyatékosságot, ami azonkívül kezelhető is, így semmiféle hátrány nem éri az életben, ami csak megerősíti, hogy téves, és morálisan megkérdőjelezhető nézeteket vallasz fogyatékkal élő embertársaidról.

    Mint említettem, az egészég-betegség meghatározása nem magától értetődő dolog. A szakirodalomban számos egészségdefiníció lelhető fel, a legelfogadottabb szerint: az egészség a funkcionalitás az egyén számára megfelelőnek ítélt szintje. Tekintettel arra a körülményre, hogy tökéletes egészség a gyakorlatban nem létezik, döntő tényező az egyén egészségérzete, azaz milyen mértékben elégedett fizikai, szellemi és szociális állapotával, általában funkcionalitásával. Az objektív mutatókkal jellemzett egészségi állapot gyakran nincs összhangban az egyén egészségérzetével – az ún. pozitív gondolkodás pozitív viszonyulást jelenthet egészségproblémáihoz is, s azok funkcionális állapotában kevésbé jelentenek gátló tényezőt, míg máskor a fizikálisan és mentálisan viszonylag jó egészségi állapotát is kedvezőtlennek ítéli meg az egyén nyomasztó szociális-gazdasági gondjai közepette. Így nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy ki számít betegnek, és ki nem, de te majd eldöntenéd...

    Másrészt a példád, a csípőficam még csak nem is egy betegség, hanem egy fogyatékosság (érződik a nácizmus), ugyanis definitíven a fogyatékosság nem zárja ki az egészséget: mert nem betegség, hanem egy állapot, ami a fogyatékossággal élő személyek, és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következményéből adódik. Gusztustalanak tartom, hogy valami ködös természetességre hivatkozva, (mintha a természetes dolgok csak is jó dolgok lehetnének), meg egy bizonyítatlan állításra, hogy több lesz belőle, gyógyítás helyett, te rögtön abortálnál, vagy legalábbis nem engednéd szaporodni.

    Összefoglalva, azzal nincs semmi baj, ha gyógyítunk, ha van megfelelő gyógymód rá. Sajnos a génsebészet még nem tart itt. Viszont az nem gyógyítás kategóriájába esik, hogy genetikai alapon szelektáljuk az embereket, vagy akár abortálójuk őket. A moralizálásod ennek fényében meg igencsak a "vizet prédikál és bort iszik" esete. Ellenben, ha ezt te mind nem így értetted, kérlek, hogy világosan fejtsd ki egy mondatban, hogy tulajdonképpen mit akarsz mondani. Köszönöm.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.04.01. 19:56:02