:LOL. Szövegértés. Kösz hogy belinkelted az eredeti kijelentéseimet, mert abból azért látszik, hogy az általad leszűrt fasszságot én nem mondtam. Így most, minimális logikai érzékkel rendelkező, értelmes ember is láthatja. Gratulálok!
Abból csak az látszott, hogy azt se tudtad mit beszélsz (mint általában). Most, hogy megtudtad mit is jelent, amit össze-vissza írtál, már a másik a hülye. Persze, mondja ezt az, aki szerint a madár egy faj.
Bocs, de én továbbra sem látom azokat a hátrányokat, maximum más körülmények hiánya esetén kisebb előnyöket a lehetséges legjobbhoz képest.
A lehetséges legjobb egy igencsak relatív fogalom, miközben mennyi hátránya van ennek a módszernek? Ez egyszerű parasztvakítás, mint az öko-gazdálkodásé, vagy homeopátiás gazdálkodásé, és még lehetne sorolni. Esküsznek rá, de a módszer nagyon szar.
Nyílván azért szúrja ez a tényező a klímahisztérikusok szemét, mert többé kevésbé a CO2 szint növekedésnek egy pozitív hozadéka. Nade oylan nem lehet! :)
Lehetne pozitív a hozadéka, de sajnos ez egy hazugság, és a józan ember, a hazugságokat nem szereti.
A probléma ezzel szemben az, hogy te sem tudod, hogy helyileg mennyi a talaj tápanyagtartalma, hol a CO2 a szűk keresztmetszet és hol az egyéb tápanyagok
Dehogynem tudhatjuk! Amit te "helyeileg"-nek hívsz, azt a földtudomány biomnak hívja, ezzel megkülönböztetve a sztyeppét a tundrától, hegyi füves pusztát a mediterrán erdőtől, vagy a sivatagtól az esdőredőtől, aminek a tápanyagtartalma egyébként igen szegény (ez amúgy 5. osztályos tudás). Lehet, hogy neked újdonság lesz, de a földi ökoszisztémát elég régóta kutatják, és nagyon jó eredmények vannak arra vonatkozólag, hogy hol-milyen mennyiségű tápanyag van (például, a meszes alapkőzeten élő gyep a Carex tápanyagforrása igen korlátozott, és óriási hatása lesz a co2 növekedés erre a növényre, de lehetne sorolni még azt, amit szerinted nem tudunk). Valahogy mindig előjön ez a "nem tudjuk", mint érv, keverve egy kis óvódás, minden kő alá nézzél be szinttel. Egyszerűen a saját műveletlenséged tükörképe ez, csak fel kellene fogni végre, hogy a beszélgetőpartnered lehet nem veszi be azt, hogy amit te nem tudsz az nincs is. Számodra lehet, hogy nincs, de az ember jó ha ismeri a korlátait... (ugye, barátom, a madár egy faj?)
A műholdas felmérések alapján minden esetre a vegetáció, a fotoszintézis intenzitása globálisan jelentősen emelkedik.
A kérdés, hogy hol? Mert nem mindenhol, ha megnézed. Másik, hogy nem feltétlenül jó a fotoszintézis intenzitásának növekedése az élővilágra nézve.
Helyileg is kedvező hatása lehet a CO2 emelkedésnek, lásd, amit a bekezdésben fejtegetsz, hogy a transpiráció viszonylagos csökkenése miatt, csökken a talaj kiszáradása egyszersmind a növények is szárazságtűrőbbé válnak! Ez a magyarázata annak, hogy a száraz helyeken is egyre inkább megtelepednek a növények, annélkül is akár, hogy a csapadékmennyiség jelentősen változna. Ez nem lehetőség, hanem tény, Afrikában, Szahel-övezet, Ausztráliában a szárazabb területeken.
Fejtsük ki, és árnyaljuk, mert nem érted mi a probléma:
A jelenlegi CO2-koncentráció növelése kezdetben, ÉS rövidtávon néhány növénynek (de nem mindegyiknek) előnyös lehet, például növekedést fokozó hatású. Ez a növekedés leginkább levél nagyságának és számának növekedését, és a gyökérzet terebélyesedését jelenti, a reprodukciós képességének kárára. Még hosszabb távon ez azt eredményezi, hogy a növények szárazanyag tartalma csökken, azaz nagyobb, de vizesebb lesz a növény, és a tápanyagtartalma is csökkent. Ezzel szemben a legtöbb növény nem növekszik, hanem keményítő formájában raktározza el, ami a növény nitrogéntartalmának csökkenésével jár együtt (jó étvágyat egy ilyen növényhez).
A talaj vizesedése egy biomra (használjuk, a ma megtanult új szót), és vagy azon belül, lebontva egyes fajtákra, nem éppen öröm. Értem én, hogy szerinted, a kutaszok, és pozsgások eltűnése, amik kirohadnak sok víztől, téged nem hat meg, és így a sivatagok, tundrák, sztyeppék élővilága sem, de a legtöbb növények van egy tól-ig vízigénye, ha van szobanövényed, akkor tudod, hogy nem szabad túl locsolni semmit. Nem csak a kaktuszt, semmit! És így egész ökológiai rendszerek bomlanak fel, és omlanak össze... mint ahogy erre volt már példa a földtörténetben (amit linkeltem is egyszer).
A sok helyen megtelepedő növényzetet, azaz invazív fajokat hozod jó példának? Tisztázzunk valamit, itt egy rendszerről beszélünk, és természetes, hogy bármilyen változásnak lesznek nyertesei. A probléma a vesztesekkel van, és az ökológiai rendszerekkel, ahol a kényes egyensúly felbomlik, és összeomlanak. Ami visszahat a megmaradó növényzetre is.
Ezek szerintem a mi, a növényevő állatok és nem a növények gondja. Ne keverjük már itt is a dolgokat. Ha növekszik a növények cellulóz tartalma, akkor fel kell zabáltatni a szarvasmarhával, és azt enni. Jézusom, ez megint egy szentségtörés volt azt hiszem, hiszen ki van adva a GW hívők részéről, hogy az lenne az ideális, ha mindenki vega lenne.
Mivel a co2 trágyázásról volt szó, mint mezőgazdasági módszerről, így nyilván a mi gondunkról van szó. Vagy szerinted mire jó a mezőgazdaság? Na, most, akkor eljutottunk oda, hogy végre beismered, hogy a co2 trágyázásnak vannak korlátai... már csak azt kellene megérteni, hogy mik ezek a korlátok. Tehát takarmány előállítására szerinted jó, hát ez is valami. (Nagyon mellékes megjegyzés: Viszont csak húst enni, elég komoly hiánybetegségekhez vezet, köztük skorbut alakulhat ki, szóval nem javaslom. Ugyanígy az sem ideális, hogy ha szarvasmarhával – az egyik legdrágább étellel – akarod megoldani a világ táplálását; kapásból egymilliárd indiai kiesik...) Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.20. 19:40:40