• asgh
    #13
    Az intelligencia fogalmunk folyamatosan változóban van, mivel valójában senki sem tudja pontosan definiálni, hogy mi is az az intelligencia.

    Az intelligencia tesztek nem valamiféle objektív skálán állapítják meg, hogy ki az okos és ki a buta.
    Ez pl. a mesterséges intelligencia kutatás egyik rákfenéje is, hogy nincs objektív mérce. (Itt most nem a jelenleg divatos MI kutatásokra gondolok, mert azoknak csak érintőlegesen van közük a mesterséges intelligenciához.)

    Az intelligencia tesztek azt mérik, hogy ha megkérdeznék az adott személy környezetében élőket, hogy mennyire tartják okosnak, akkor az emberek véleménye meglepően egységes lenne. Ha viszont egyesével megkérdeznék ugyanazokat az embereket, hogy milyen szempontok szerint mondtak véleményt, akkor nagyon nagy lenne a szórás a szempontok között.
    Az intelligencia tesztek tehát azt mérik, hogy a környezete mennyire tartaná intelligensnek az adott embert, ha mindenkit megkérdeznének, bármit is értsenek a megkérdezettek intelligencia alatt.

    Na most az a módszer, ami kétszáz évvel ezelőtt még hitelesen mérte egy ember intelligencáját (azaz pontosan adta vissza a környezete valószínű véleményét), az ma már nem feltétlenül használható.
    Pl. ha valaki a XVII. században össze tudott szorozni két ötjegyű számot, az kiemelkedően intelligensnek számított, azaz a számítási feladatok jó intelligencia mérő eszközök voltak. Ma mégsem mondhatjuk, hogy egy számológép intelligens, pedig nagyon magas pontszámot kapott volna a XVII. században az intelligencia teszteken (ha lettek volna számológépek és intelligencia tesztek). Egyszerűen ami számológéppel is megoldható, az mára kikerült az intelligencia fogalomköréből.

    Amikor tehát az intelligencia mérésekben eltérő trendeket tapasztalnak, akkor nem feltétlenül kell azonnal valamiféle fiziológiai vagy kulturális torzító tényezőre gondolni, hanem legalább akkora valószínűséggel fel kell vetni a módszertan elavulását.

    Simán elképzelhető, hogy a Flynn hatásnak nevezett pozitív tendencia sem volt valódi változás, csak a 30-as években összeállított tesztekhez fokozatosan "hozzáedződött" az emeriség, mivel az átlagember is egyre többször találta magát szemben absztrakt logikai feladatokkal.