#241
Én senkit nem kényszerítek semmire. Csak leírtam, a véleményemet, ahogy te is.
A modern felfogás és az úgynevezett demokrácia szabadsága egy illúzió, semmi több.
Isten alkotásának, vagy ha úgy tetszik a természetnek vannak törvényei, amiket betartva a világ harmóniáját, a működését erősítjük, ellenszegülve pedig a káosz oldalára állunk.
Az emberiség történelmében egy általános és folytonos korrupció (romlás) érhető tetten, ami végső soron minden területen jelen van és Istentől való távolodást, vagyis a Sátánhoz (az isteni rend ellentéteként, a káoszhoz) való közeledést jelenti.
A középkor végén a "fejlődés" hatására megromlott vallási, kulturális, erkölcsi stb. környezet a további romlás kiindulása volt.
Az Isten helyetti emberközpontúság, majd az énközpontúság eszmerendszerek által kínált szabadsága valójában a teremtett világ harmóniájának felrúgását célozta, miszerint nincs abszolút helye a dolgoknak és nem volt tökéletes állapot, hanem minden viszonylagos, végül csupán az egótól függ. Az embernek nincsen szolgálata, kötelessége, csak jogai, egyre több.
Mára ott tartunk, hogy a modern Nyugaton eldöntheti valaki, hogy fiú-e vagy lány, sőt valamely kevert nemű, esetleg néger (fehérként), hamarosan kisszék is lehet és választásokon kutyák is szavazhatnak, illetve rájuk is lehet majd szavazni.
Szubjektív lett a jó és rossz fogalma, továbbá morálisan egyre inkább távolodunk olyan dolgoktól, mint igazságosság, becsületesség, mert ezeket is relativizáljuk.
Istenkép nélkül nincs fundamentuma világunknak, minden viszonylagos.
A materializmus pedig egyenes út a hedonizmushoz, illetve nihilizmushoz, ami az újabb generációkat, életstílusokat jellemzi.
Ha egy balerina kitalálja (magától ilyet nem talál ki, hosszú agymosás következménye kell, legyen), hogy ő most bányász lesz, mert joga van hozzá, akkor bizony nem jó, ha ekkora szabadsága van, hiszen ezzel elsősorban magának árt, még ha ő nem is fogja ezt fel. (Árt a környezetének, a társadalomnak és a világnak is.) Ma a legtöbb ember így félre van vezetve és azt hívén jó úton halad, valójában rossz úton jár.
A mai emberek többsége nevelés nélkül, "szabadon" nőtt fel, akik méginkább neveletlen utódokat hagynak maguk után.
A nevelés, vagyis normák tanítása példák és jelképes jutalmazás-büntetés által, avitt szigornak minősül, míg a liberális elvek oktrojálása elfogadott.
Az úgynevezett szabadság pedig kettős mérce alapján értendő, hiszen a normalitást, a konzervatív ideológiát képviselőkre vagy hirdetőkre nem érvényes. Számos példát lehetne sorolni, csak egyet említek szemléltetésként: a haladó etalon Norvégiában több alkalommal elvettek keresztény családoktól gyermekeket, egyetlen indokkal: mert keresztények.
#241