#212
Persze van technológiai fejlődés, meg vannak határok. Ha kémiai, azaz az atommagok körül keringő elektronok biztosította energiáról annak sűrűségéről beszélünk, akkor fontos ugye, hogy mekkora az az atommag, amihez viszonyítunk, mert az adja a tömeg 99%-át, meg hány vegyérték elektron vesz részt a kémiai kötésben. Ilyen szempontból a hidrogén a max, az meg kb 120-142 MJ/kg energiasűrűséggel rendelkezik (légköri nyomás/700 bar). Egy elektromos energiát biztosító rendszernél értelemszerűen a töredékét mutatja, mert ott egyéb rendszereket is hozzá kell csapni és annak is van tömege. A hidrogén tárolása eleve nem egyszerű, az üzemanyagcella rendszere is elég bonyolult, és csak utána jön, maga az elektromos energiatárolás és meghajtás.
Egy ilyen nyílt rendszerű hidrogénes akksis kocsit meg szakszerűbben úgy hívják hogy hidrogén hajtású üzemanyagcellás gépjármű. Meg is veheted pl a Toyota Mirai-t. ua hatótávolsága van, mint pl. egy Tesla Model S-nek, és kb 1000 db el is adnak belőle évente, mert annyira hihetetlen igény van rá, 15 millió Ft körüli árért, az elektromos kocsinál is szarabb töltőállomás ellátottság mellett.
Itt tart a technika és kb ezek a határok is.
Még egyszer mondom, ha nagyot akarsz álmodni, az már a nukleáris energetika szintjében van. Kémiai energiából ennyit lehet kihozni.
#212