Sequoyah#121
Megprobalom mas szemszogbol vazolni a problemat.
En szoftverfejlesztessel foglalkozom, szoval egy szamitogepes alkalmazas eletciklusanak peldajat mutatom. Elkeszul egy alkalmazas, egy adott feladatkorre. Aztan a megrendelo hozzaad par uj funkciot mint kovetelmeny, meg elvesz parat amire mar nincs szukseg. Minden egyes valtoztatassal egyre tobb el nem tavolitott szemet marad a kodban, illetve meglevo kodokat toldoznak foltoznak, es a vegen mar tok mast csinalnak mint amire eleve terveztek.
A vegeredmeny az ugynevezett "legacy code", egy tulkomplikalt katyvasz, ami a feladatot ellatja ugyan, de hozanyulni mar senki nem mer:) Pedig a vegso kovetelmenyek semmivel sem komplexebbek, mint az eredetiek, es ha 0rol lehetne ujrairni, sokkal egyszerubb lenne a kod is. A kepessegei semmivel sem bolyolultabbak, de a belso szerkezete az.
Ugyan igy kerult belenk is peldaul a hat/medence, ami a felegyenesedesunk ota folyton faj, de hat az evolucio az sosem ujratervez, hanem meglevo funkciokat modosit, megha utobbi lenyegesen tokeletlenebb is.
Tehat ahogy te is irod, az evolucio valoban nem preferalja a komplexebb szervezeteket. Nem sikeresebbek a komplexebb elolenyek, mint az egyszeruek. De az evolucio mukodesi elvenek ugymond mellektermekekent egyre komplexebbe valunk, meg akkor is ha sokszor ez inkabb hatranyos, mint elonyos. Utobbira pelda, hogy a legtobb kihalasi hullam a komplexebb eletformakat irtja, es az egyszerubbek maradnak, amik jobb alapot adnak az alkalmazkodashoz.
Vagy nezzuk peldaul az evolucio ket vegletet, az egysejtut es az embert, hogy hogyan valtozhatnak egyikbol a masikba. Az egysejtubol akar a vegtelensegig egysejtu marad, ha az sikeres tobb kornyezetvaltozason keresztul is. Az egysejtubol par100 millio ev alatt ember alakulhat ki, ha a kornyezetvaltozasok ezt kikovetelik. De az ember sohasem fog egysejtuve fejlodni, ha evmilliardokat varunk se...
Osszefoglalva az evolucionak valoban nincs iranya, de mellektermeke az viszont van...