#62
OK, srácok, akkor térjünk vissza egy kicsit a hírhez!
Az univerzum anyaga, a normális, nem észlelhető teljes mértékben, és ezt nem kell külön megmagyarázni.
Most egy kicsit továbblépek:
Az univerzumot mi elsősorban elektromágneses hullámok (EMH) révén érzékeljük (ehhez nemrég hozzáadódott a gravitációs hullám is).
Tehát akkor: jönnek az EMH-k minden irányból felénk, jönnek, jönnek, jődögélnek. Olbers azt állítja, hogy az univerzumunk nem lehet végtelen, mert akkor a sok EMH összeadódna, és az égbolt mindig fehér lenne.
Na, de álljunk meg egy szóra!
Egyrészt a normál anyag elnyeli a sugarakat, vagyis árnyékol, erre meg azt találták ki, hogy ki is sugározza, tehát emiatt nem lennének sötét foltok.
No, de – most figyelj! – mi van ha figyelembe veszem a fekete lyukak általi elnyelést is? (Egy részét eltéríti, természetesen.)
OK, abból nincs olyan sok – állítólag – mint a látható anyagból, de sok kicsi sokra megy.
Ha az univerzum végtelen, akkor végtelen fekete lyuk van, és bármerre nézünk azok minden fényt elnyelnek, persze csak egy bizonyos távolságon túl, mert a közelben nem „zárnak” teljesen, így sok EMH átjön.
Hoppá! Hoppácska!
Meg is van a magyarázat az Olbers-paradoxonra!
A fekete lyukak elnyelik az EMH-kat, de épp kb. 13 milliárd fényévnyi térrész után érik el a kritikus sűrűséget, onnantól nem hatol át hozzánk semmilyen EMH a világegyetem végtelenségéből.
Kérem a Nobel-díjat!
:-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.21. 21:56:32
#62