kvp#23
"Ez azt is feltételezi hogy az az 50 autó teljesen azonos műszaki színvonalú?Nincs köztük jobb és rosszabb?"
Igazabol csak az osszes elotte allo gyorsulasi adatait kell lekernie, kivalasztani a leglassabbat es ahhoz alkalmazkodni. Ha az osszes elotte levo is igy tesz. akkor pontosan egyszerre, azonos gyorsulassal fog elindulni az elotte levovel. Kiveve, ha az osszes elotte levo jobban gyorsul, mert akkor a sajat legjobb ertekevel fog elindulni es a mogotte levok fogjak hozza igazitani magukat. A kocsik ezek utan adaptiv modon beallnak a sebessegfuggo kivant kovetesi tavolsagra (igazabol gyorsulas kozben folyamatosan frissitve a kovetesi tavolsag cel erteket) Ez az ertek raadasul sokkal kisebb lehet mint emberek eseten, mert a reakcioido sokkal kisebb. Raadasul ha az elso fekez, akkor az osszes mogotte levo ugyanakkor fog fekezni es olyan mertekben, hogy a kovetesi tavolsagot biztonsagosan tudjak kozel 0-ra csokkenteni a megallas idopontjaban. Igy az lokharitotol logharitoig allo forgalom fel tudott gyorsulni, majd meg tudott allni, vissza lokharitotol lokharitoig, mikozben indulaskor es megallaskor egyenletesen huztak szet es nyomtak ossze a kocsisort.
Nagyon nagy forgalom es utkapacitas hiany eseten pedig az osszes auto kepes varosban folyamatosan a megadott sebesseget kovetni, igy majdnem ugy mozognak mint egy vonat, csak virtualisan osszekotve. Ezzel a gyorsabb autok lemondanak a teljesitmenyuk kihasznalasarol, a nagyobb ateresztokepesseg erdekeben. A nyerheto kapacitas eleg nagy ahhoz, hogy joreszt megszunjenek a dugok.
A lampas megallasok is kihagyhatoak igy, hiszen ket auto meg azelott meg tud allapodni. hogy hogyan engedik el egymast, hogy latotavolsagba kerulnenek. Igy van ido elore lassitani vagy gyorsitani, hogy pont ne utkozzenek ossze amikor mindketto fekezes nelkul atrobog a kereszezodesen. Ennek feltetele, hogy ne legyen emberi sofor a rendszerben, mert vele nem lehet elore kommunikalni csak ha mar latotavolsagban van (addigra meg mar reg meg kellett allni).
A fenti algoritmusok egyebkent a gyakorlatban is hasznalatban vannak, csak nem az utcakon, hanem a robotokkal felszerelt gyarakban. A nem kotottpalyas anyagmozgato rendszerek pont ugyanigy szamoljak ki, hogy soha ne utkozzenek es kozben maximalizaljak az anyagmozgatasi kapacitast is. Es meg a legtobb beugralo embert is kepesek kikerulni.
A trukk az, hogy nem csak latnak, hanem vezetek nelkuli halozaton mindegyik jarmu kepes mindegyik masik poziciojat, sebesseget, iranyat es szandekait is megismerni. Mindezt masodpercenkent tobbszor frissitve. Az ember jelenleg erre egyszeruen nem kepes.