#75
Szerintem nem kéne idealizálni a gőzgép bevezetésének korát, és ilyen szempontból az nem egy jó példa. Mi volt akkor: gyermekmunka, egészségtelen munkakörülmények, rablóbárók kora, vadkapitalizmus, forradalmak, háborúk.
Viszont ennek az időszaknak a végén ott volt Ford, a munkaszalaggal, a tömegtermeléssel, az olcsó termékkel, a munkás szociális ellátásával, azzal, hogy a terméket szinte saját munkásának akarta eladni. Ez egy pozitív értelemben vett váltás kezdetét jelezte a nyugati világban. Na a robot bevezetése ezt most mind szétverheti.
A robot verenytársa az egyszeri munkásnak a munkaerőpiacon, a munkabér, biztosítás, a járulékok pedig a tőkés zsebében maradhatnak legnagyobb részben. Nem az a lényeg, hogy mennyire jó technikailag a termék, mert a marketing a virtuális értékek alapján próbálja majd eladni azt a piacon. Nincs hiány már ma sem, mert emberrel is képes a tőkés a piaci igények maximális kielégítésére.
A robotizáció jelentette fejlődés jelenlegi adott szituban igazából elvont, teoretikus, hiszen bizonyos magas műszaki fejlettségű termékek már ma is robotok uralta gyárakban készülnek. A kérdés inkább az, hogy a társadalom a további robotizálást, az emberek fizikai termelő munkából, a reálgazdaságból való kiszorulását hogyan kezelje.
A leges-legvégső kérdés pedig az, hogy mit akarunk mekkora legyen adott ország lélekszáma??? Ha azt mondjuk X, akkor nem kell robotadó, ha azt mondjuk 10X akkor kell, de akkor meg kell határozni, hogy mit csinál egyáltalán a 9X nagyságú ember!?! Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.03.16. 14:34:28
#75