• cylontoaster
    #62
    Mint mondtam, a jelenlegi rendszerünk is messze van a tökéletestől. De én nem olyan iskolába jártam (pedig sima állami suli volt), ahol ész nélkül magolni tanítottak volna. Persze el lehet végezni így is az iskolát. Nyilván gyerek, szülő és tanár függő.
    Ugyanakkor meló tekintetében sem ezt látom, pláne amikor fiatalokat vesznek fel. Nem az az érdekes hogy mit tud, vagy mihez szokott, hanem hogy milyenek a képességei (fogja-e tudni) és hogy milyen a hozzáállása (akarja-e tudni).

    Az iskolában (érettségiig) három dolgot tanulsz meg: egy alap tudást amit később az életed során használhatsz, egy kicsit esetleg a munkád során is, de előbbi dominánsabb; azt hogy hogyan kell, hogyan tudsz tanulni, ez már inkább hasznos lehet a munkád során, persze szakma válogatja; illetve hogy mi az ami téged érdekel és ami neked megy.

    "Manapság az elméleti tudás csak a vizsgáig marad meg a tanuló fejében"
    Erre lehet mondani a szokásosat: ez a különbség a magolás és az értés közt. Vannak definciók amikre nem emlékszem, ha rákérdezel nem tudom kapásból mondani, de ha kapok pár percet akkor összerakom, mert tudom a fogalmat. Persze vannak olyanok is amikről már csak kb tudom hogy mi, és nagyjából, körülírva el tudom mondani (amit persze vizsgán nem fogadtak volna el), és van olyan is amiről lövésem sincs. De az utóbbi is olyan, hogy ha elolvasom újra, akkor érteni fogom, illetve ha beleütközök egy problémába, akkor lehet hogy derengeni fog, hogy mintha lett volna ilyen tétel. Ettől még szerintem is vannak tárgyak és vannak helyek ahol indokolatlanul sok az elmélet. Egyetemi keretek közt jellemzően adott tárgyhoz van egyszerre gyakorlatod és előadásod, azaz a kettőt egyszerre tanulod.

    Az oktatási időszakon nagyon nem lehet rövidíteni, mert egy 16 éves nem fog tudni dolgozni felnőttek közt, mivel nem az.
    Azért növelni sem kéne, azzal egyetértek.
    A felsőoktatásban eltöltött évekbe már inkább lehetne munkával töltött időt tenni, szaktól függően most is vannak ilyenek. Ez (ha nem is általánosan, de bizonyos szakmák esetében) nem hülyeség.

    Az idősebbekre vonatkozó résszel egyetértek, azt kéne elérni, hogy ne álljon le a tanulás később, és a munka mellett is menjen ez. Lehetőleg természetesen munkaidőben, hiszen a kevés szabadidejében (a család rovására) nehéz lenne. Jobb helyeken ez (elméletben) így is van, de nem túl általános.