#63
Szerintem sokkal érdekesebbek a közelebbi múltból származó paleoklimatikus adatok, pl a Vosztok-jégmagból származók:
Az eljegesedések legintenzívebb szakaszai hidegek, alacsony CO2/metán szinttel jellemzettek, illetve roppant porosak voltak, ami szinte átmenet nélkül általában a legmagasabb porkoncentráció elérése után átvált gyors melegedésbe. Ez arra utalhat, hogy az alacsony CO2 szint + szárazság + hideg miatt a növények kipusztulnak, a jegesedés miatt visszahúzódó óceánok medrében nem sós mocsarak sokkal inkább sivatagok alakulnak ki (lásd Aral tó). A por viszont valószínűleg a hóra rakódva megváltoztatja annak albedóját olvadásnak indul. A melegedés CO2-t szabadít fel az óceánokból, a magasabb CO2 szint a növények visszatéréséhez vezet. A növények megkötik a talajt, párologtatnak, a csapadék kimossa a légkörből a port. Beindul egy öngerjesztő folyamat, aminek a lényege tényleg a CO2 növekedése, de nem fizikai tulajdonságai folytán, hanem a növényzetre gyakorolt hatása miatt. A melegedés végét viszont az jelenti, hogy gyorsabban melegszik a klíma, mint amennyi a melegebb klímán a növények további terjedéséhez szükséges. Az egyre melegebb klímán növekszik a növények vízigénye, amit viszont a növekvő csapadékmennyiség sem elégít ki.
Jelenleg viszont a 300 ppm-es bűvös küszöböt átléptük, amit az előző félmillió évben soha. Kb olyasmi történt szerintem eddig, hogy a "bio-klíma" önindítózott, próbált kilépni az amúgy nem jellemző jégkorszaki állapotból, lásd az általad belinkelt ábrát, ami szerint a fejlett élőlények létezése óta mindíg melegebb volt. Azonban a túl alacsony szintre esett CO2 visszájára fordította a folyamatot. A 400 pp-es értéknél az a hőmérséklet/csapadék ami 300 ppm-nél a növényzet visszahúzódását eredményezné itt még bőven biztosítja a további terjeszkedést.
A párologtatásban a tengerek szempontjából igaz, hogy 90%-ot visznek a tengerek (inkább 85%, de ezen nem veszünk össze), de annak 90%-a ki is hullik a tengerek felett. A szárazföldek fölé bejutó 10% még nagyjából még mindig elég száraz klímát eredményezne. A szárazföldek párolgásának kb. 2/3-a "fizikai", de kb. 1/3-a viszont biológiai, a növényzet transpirációja biztosítja! Ez azért jelentős mennyiség ahhoz, hogy egy terület felett sivatag, vagy az esők hatására füves pusztaság alakuljon ki. Szóval a növényeknek van egyfajta környezetátalakító hatásuk, amivel a saját létüket terjedésüket is biztosítják. Mint ahogy lejjebb írtam a növényzet albedója viszont jelentősen kisebb a sivatagokhoz, vagy jégmezőkhöz képest, így a bolygó felszíni hőmérsékletét is magasabban tartják.
#63
