• MartinIstiNZ
    #48
    Szerintem mint minden elektronikus kütyünél, a Kindle-nél is figyelembe kell venni, hogy mire jó. Azon a területen kívül meg nem feltétlenül a kütyü a rossz, hanem egyszerűen nem alkalmas rá. Mint ahogy az okostelefonokban is van legtöbbször zseblámpa funkció, de azért vakus fényképezőgépet csak korlátozottan helyettesít (akármit is állít a gyártó a legtöbb modellt illetően). Emlékszem amikor még kiskölök voltam és a pécsi Nevkó könyvtárból kölcsönöztem ki a Vadnyugati történetek c. könyvet (azt hiszem ez volt a címe), a maga A4-es méretével, 400-500 oldalas terjedelmével nem volt alkalmas igazán arra, hogy lefekvés után az ágyikómban kényelmesen olvasgassam. De ez nem a könyv hibája volt, sőt nem is hiba, hanem egyszerű fizikai jellemző. A Kindle a maga zsebkönyv-méretű kijelzőjével arra való, hogy az ember szöveget olvasson rajta, méghozzá olyan szöveget, ahol a tartalom a lényeg. Értem ezalatt azt, hogy nincs konkrét formája, illetve nem az a meghatározó jellege, hanem tényleg csak a szöveg. Ha már ábrák vannak benne, vagy egy fényképezett régi lexikon (pláne ha színes) reprodukciója (ami ugye technikailag képnek számít, ahogy már "elhangzott"), az nem Kindle-re való.

    yamato kérdésére válaszolva, miszerint "Miért ne lehetne akár lexikonokat e-bookként használni?" a válasz az, hogy simán lehet, de arra nem a Kindle az alkalmas eszköz. Mint ahogy a lexikonokat alapból nem A5 méretben adták ki sohasem. Lehet emiatt szidni az Amazont vagy akármelyik céget, de szerintem hiábavaló. A Suzukit sem szidom azért, mert a motoromon nem tudom a családot elvinni hétvégén az állatkertbe.

    A konvertálás kapcsán csak annyit, hogy én is jópár éve használok Kindle-t (azért azt, mert amikor vettem még kb. az volt a beszerezhető e-olvasó), soha nem volt bajom a könyvek rápakolásával. Oké, néha kicsit többet kellett szöszölni vele, de mivel én egyszerre egy könyvet olvasok (nagyon ritkán többet, de szerintem a legtöbb ember nem tizesével olvas egyszerre, az átlapozást, belenézést most nem számítom ide), ha 10 percet rászánok és utána 1 hétig olvasom az eredményét, nekem jó. Ha persze egyszerre akarnám az összes ekönyvemet áttenni rá, akkor hosszú időbe kerülne. De mivel nem ez a céleszköz mint tároló, arra ott a külső vinyó meg a laptop, nem rakom rá százasával a könyveket.
    Egyszer próbáltam képregényt, arra tényleg nem alkalmas a mérete miatt. Gondolom a képregényeket is a legtöbbször azért nem ebben a kis méretben adják ki, mert nem kényelmes (a Zseb-Garfield más tészta :o)) és ritkább is).

    Mostanában többször méláztam rajta, hogy a technika hiába tesz lehetővé egyre több dolgot, az esetek nagy részében bonyolultan teszi ezt, ami az átlagembernek nem kézenfekvő. Én IT-s vagyok, nekem általában nem okoz gondot, de sokszor látom, hogy bizony amit kell tenni hogy ez vagy az megvalósuljon, egyáltalán nem magától értetődő. Az asszony néhol küszködik is a dolgokkal rendesen, s amikor kéri a segítségemet látom hogy hol és min akad el, és ezek gyakran olyanok, ahol nem csodálom hogy nem jut tovább segítség nélkül. Ez a túl-elektronizált világ új jártasságokat kíván, más hozzáállást korábban ismert és kényelmes dolgok digitális megfelelőjéhez. A könyvekkel is így van. A döntés szélesebb körű, nem arról szól hogy egyszerűen megtetszik egy könyv és megveszed, aztán pár nap vagy néhány hét alatt elolvasod és erre vonatkozik a döntés, hanem előtte át kell gondolni egy csomó dolgot és utánajárni melyik eszköz mire alkalmas. Ez nem jó (még akár azt is mondhatnám hogy nem rossz, de őszintén megvallva szerint sok embernek inkább a rosszba hajlik), viszont adott. Előre ki kell gondolni, mik a saját követelményeim és hogy az eszköz élettartama alatt milyen jellegű módon akarom használni.

    Lehet acsarkodni ellene, de nem biztos hogy érdemes. Ludditák nehezen leszünk már tömeges méretekben, vagy ha igen, hát az sem lenne kellemes, szóval érdemes részrehajlás nélkül átgondolni.

    Bocs ha túl bő lére eresztettem, megszállt az "ihlet" a szavak írása közepette :o)