#32
Mondjuk ez azért nem egészen ilyen egyszerű, hogy a szabadba kerül, és akkor megzabál mindent, ami műanyag.
Nem műanyagzabáló baktériumokról beszélünk, hanem baktériumokról, amelyeknek egyik, plazmidba épített alternatív anyagcsereútjuk a műanyagokból való energia- és tápanyagnyerés.
Ipari körülmények között, ahol csak műanyag lenne, nyilván másképp nem tudnak megélni. A természetben n+1 (attól függ, milyen baktériumfajt/törzset alakítunk át) lehetőségük van fenntartani magukat. A műanyaglebontás nem tartozik a legegyszerűbb és leggazdaságosabb "megélhetési" formák közé, így nyilván sokkal kommerszebb anyagcsereutak aktiválódnának (pl. szénhidrátlebontás).
Max izolált, műanyagban gazdag helyeken szaporodnának el, vagy speciális körülmények között, ahol a fajok közötti versengésben előnyt biztosít nekik a műanyagfelhasználás képessége. Feltéve, hogy időközben az egyik generáció nem veszti el a plazmidát (ugye meglehetősen gyorsan szaporodnak), amiben a kérdéses műanyaglebontó enzim gének vannak (ez igen gyakran előfordul, pláne mesterséges plazmidok esetén), vagy nem alkalmazzuk az előre beléjük épített, műanyaglebontást gátló mechanizmust.
Szóval vagy rosszul sül el, vagy nem (mint ahogy ezt a világon bármi másról is el lehet mondani) Itt utóbbinak lényegesen nagyobb a valószínűsége, mivel nem alkotunk semmi újat, a műanyaglebontás képessége mindig is jelen volt a természetben... Műanyagszeméttel is tele van minden már egy ideje. A fogmosópoharam mégis egyben van még- ahogy a szeméthegyek is.
Itt talán visszakanyarodnék a műanyaglebontás élőlények számára nem túl gazdaságos mivoltára.
Persze azért az ésszerűség és a biztonságosságra való törekvés sosem árt.
#32