• asgh
    #49
    A tudomány és a hit elég jól definiált fogalmak, csak egyesek abban lelik örömüket, ha a fogalmakat keverik vagy relativizálják.
    Egyre gyakoribb jelenség, hogy ha egyes "a hivatalos tudomány által üldözött" ezotériahívők áltudományos halandzsája lelepleződik, akkor agresszív nyelvújításba kezdenek, azaz próbálják megváltoztatni az amúgy évszázadok óta egyértelmű alapfogalmak jelentését, hogy azok passzoljanak az agymenéseikhez. Ha pedig ebben sem találnak követőkre, akkor átmennek költészetbe, hogy ők ezeket a fogalmakat csak mint hasonlatokat vagy mint metaforákat használták, mert tudomány mint olyan nincs is, csak vallás meg művészet van, ezért mindenki minden szó alatt azt ért, amit akar.
    Tipikus esete ennek az evolúció tagadás vagy mondjuk a Holdra szállás megkérdőjelezése: először jönnek a zagyva elméletek, majd amikor sorra cáfolják őket, akkor váltanak a "nekik is joguk van a véleményükhöz" politikai érvelésre.
    Az egész persze arra megy ki, hogy számon kérhessék a civilizált párbeszédben elvárható toleranciát a velük egyet nem értőktől és amikor ezt nem kapják meg, akkor a másként gondolkodók szabadságharcos mártírjaiként tündökölhessenek.
    Csakhogy, mint lejjebb már leírtam, a tudományban nincs olyan, hogy tolerancia. Mint ahogy többségi vagy kisebbségi álláspont sincs. Csak több-kevesebb támogatást élvező elméletek és kísérleti bizonyítékok vannak. Viszont lehet akár a társadalmilag legbebetonozottabb elmélet a világon, ha kísérletileg az ellenkezőjét igazolják (reprodukálható módon, több független forrásból megerősítve), akkor az illető elméletből egyik pillanatról a másikra tudománytörténet lesz. (Ilyen volt pl. a biológiában az akkoriban széles körben elfogadott flogisztron elmélet, amit Pasteur kísérletileg cáfolt.)

    Persze az is igaz, hogy sokan próbálják a politikai, vallási, világnézeti eszméiket tudományos alapon igazolni pont azért, mert akkor azt hiszik, hogy felmentést kaphatnak a másokkal szembeni tolerancia alól. (Értsd: szabadon lehülyézhetik azt, aki másként gondolkodik a világról, akár köze van ennek a tudományhoz, akár nem.) Ezt az amúgy valóban káros jelenséget keverik egyesek azzal, hogy a "hivatalos tudomány" minden különutas megoldást alapból üldöz.

    Ennek viszont semmi köze ahhoz, hogy hogyan használjuk a tudományos fogalmainkat.
    Értsd: ha valaki a fejében kavargó kuszaságtól nem a normális embertől elvárható módon próbál szabadulni, azaz hogy megfigyel, kérdez, kétkedik és tanul, hanem félinformációk alapján alternatív valóságképet épít, majd azt akarja másoknak realitásként eladni, akkor jutunk el a "másként gondolkodás" azon szintjére, amit tényleg csak nettó hülyeségként lehet jellemezni.
    A "tudományos korrektség" jegyében persze tegyük hozzá, hogy csak addig, amíg kézzelfogható kísérleti eredmények nem igazolják az állításait.
    Utoljára szerkesztette: asgh, 2015.08.14. 17:03:51