• kvp
    #22
    "a félvezetős-elektromos jelfeldolgozás-továbbítás alapból lassú az élőlények központi idegrendszeréhez képest. Ha az agy biomasszánál sűrűbb információs egységet képzelnénk el, mindenképp kvantumszinten kellene azt elképzelni"

    Valojaban az emberi agy eleg alacsony frekvenciat hasznal, kb. 200 Hz a maximalis szinaptikus frekvencia. Ez a neuronok nagy szama miatt olyan 20000000000000000 kapcsolas/masodpercet jelent, raadasul a neuronok analog jelatvitelre is kepesek, tehat nem binaris szamitasrol beszelunk. Egy butabb processzorbol (pl. videokartya render block), ami 1 muvelet/orajelre kepes es mondjuk 2 Ghz-en mukodik, 20000000 darabra lenne szukseg az ekvivalens teljesitmenyhez, Neumann architektura mellett. Viszont az agy parhuzamos analog logikai rendszer, tehat eleg a 200 Hz, csak legyen minden tranzisztor mukodese parhuzamositva. Egy mai moden corei7 cpu-ban 1170 millio tranzisztor van, ez 1170000000 db, azaz kb. 100000 db mai cpu magnak megfelelo teljesitmennyel mar masolhato lenne 1:1-ben az emberi neuralis rendszer, vagy 200 Hz helyett 2Ghz-en jaratva idoosztassal mar csak 10 darab mai desktop cpu tranzisztormennyisege kell. Nagyon kozel allunk a megfelo nyers teljesitmeny eleresehez.

    A fentiek persze nem jelentenek semmit megfelelo program nelkul. Ez analog logikai rendszerek eseten jellemzoen nem teljesen programozott, hanem a tanult mintak alapjan emergens, persze az alap algoritmusok akar programozhatoak is, mint pl. egy cnna chip eseten. (jopar eve en is keszitettem kezzel begepelve ilyen neuralis matrixokat az emberi latorendszer neuralis minatai alapjan, meg a regi Roska fele cnna chipre)

    A megfelelo nem biologiai alapu hardver tehat adott, a kerdes az, hogy mit kezdunk vele. Ontudatot igazabol nem programozni kell a gepekbe, hanem hagyni oket, hogy maguk tanuljanak es lehetove tenni nekik, hogy kialakuljon egy sajat en kepuk. Ehhez csak a periferialis idegrendszert kell fixen behuzalozni, de ez az embereknel is orokolt. (meg a latas algoritmusa is genetikailag kodolt, szuletes utan mar csak kalibracio tortenik) Ha sikerul egy mukodo rendszert osszehozni, az mar nagyon gyorsan felfejlesztheto az embernel nagyobb kapacitasra, csak eroforras kerdese. Raadasul nem korlatozza a limitalt elettartam, tehat ha tobb ezer ev alatt 'no fel', az is jo.

    A masik lehetoseg az ember bovitese, ami ketfelekeppen tortenhet. A konnyebb ut a periferialis idegrendszerhez illeszteni, de ez max. virtualis vegtagkent tud mukodni, mint egy google glass vagy barmilyen hud. A nehezebben megoldhato valtozat az ember memoriajahoz vagy logikai feldolgozo rendszerehez illeszteni, de eloszor azt meg is kellene erteni, marpedig ha kepesek vagyunk megerteni, akkor le is tudjuk masolni, tehat van egy mukodo MI-nk. Egyebkent mar most is eleg durva kulso memoriabovitesnek szamit a netes tudasanyag elerhetosege barmikor barhol. Ezt meg lehet tamogatni szakertoi rendszerekkel, amik ugyan nem ontudattal rendelkezo MI-k, de kepesek lehetnek az ember helyett donteni, ha csak arrol, hogy mit mutassanak meg neki egy keredesre, mar azzal is befolyasolhatjak az ember gondolkodasat es donteseit. (lasd adaptiv google valaszok)

    A modern asszisztens rendszerek terjedesevel akar az is elofordulhat, hogy ugy terjendnek el az MI-k, hogy eszre sem vesszuk oket vagy teljesen termesztesnek tunik majd, hogy az ember virtualis asszisztense sok dologban okosabb nalla.