#4
Más egy óra, egy használati tárgy, ami a kezeden van és akkor minimális hőingásnak van kitéve, meg más egy repülő. A repülőkbe persze még nem jött be a tervezett elavulás, egy egy gépet évtizedekig használnak, mert pl. a tönkremenetelének komoly emberéletekben számolható kockázata van.
Egy átlagos használati tárgy a jelenlegi anyagokkal tényleg gyak örök életűvé tehető, de ez senkinek nem érdeke, pusztán üzleti szempontok miatt. A repülők évtizedekig történő életben tartásához viszont folyamtos kűzdelemre, karbantartásra, műszaki kiszolgálásra van szükség, mert olyan nagy az igénybevétel. Pl egy repülőtérről felszállva ahol a napon 60-90 fokig is felmelegedhet a szerkezet pár percen belül mínusz 50 fokos környezetbe kerül, akár a csapadék jelentette komoly fizikai behatásokkal kísérve.
Az űrállomás esetében detto ez a helyzet, sőt rosszabb: kint vákuum, belül emberi élet fenntartására alkalmas nyomás, a hőmérséklet is +/- több száz fokos tartományban változik egyes alkatrészeknél viszonylag rövid idő alatt. Az űrhajók csatlakozásakor, vagy az űrálomás pályamódosításakor egyes szerkezeti elemeknél koncentrálódó erők léphetnek fel. És mégegyszer, a repcsinél folyamatos vizsgálat/karbantartás van, az űrállomásnál inkább eseti. Kb ahhoz hasonlít, mintha a gépeket úgy üzemeltetnék, hogy csak azt cserélik és csak akkor, amikor elromlik. Ha ez a levegőben következik be, akkor az utasok így jártak.
Csak mert ezekre az állomást alkotó egyedi egységekre nincs kidolgozott üzemeltetési eljárás, meg korlátozottak a karbantartási lehetőségek is.
#4