• yamato41
    #323
    Az első résszel nem foglalkozom, az nem érdekel.
    De amit a másodikban írsz, az színtiszta ostobaság, már ne is haragudjál. Valahogyan nem illik a képbe néhány "apróság". Pl. az, hogy az athéniak nagyobbik része jól dokumentáltan nem vette komolyan a görög mitológiát és az istenek többségében sem hitt. Ugyanez igaz a római késő közársaságkorra és korai császárkorra is. Meg aztán az is érdekes, hogy a legnagyobb természettudósok a 20. században is hívők voltak, sőt újra hívők lettek. Aztán az is igaz, hogy a hitben is léteztek "divatok" (pl. divatos szentek), amelyek messze nem a hit mélységéről szóltak. A valóság az, hogy a hívők száma nem függ a technikai fejlettségtől, vagy a társadalom "érettségétől".
    Az állat módjára élés rettentő butaság, óriási ismeretdeficitet jelez, prekoncepcionális és csak a saját agyszüleményed alátámasztására szolgáló fantazmagória. Az ember egyenlő a társadalommal, az pedig normarendszerrel. Az elvonatkoztatás képessége elvont szabályok felismerését is jelentette (ami szépen megfeleltethető a teremtéstörténettel és az első emberek konfliktusaival), ez az absztrakciós képesség, ami a Bibliában is megjelenik az Úr törvényeiben. A Bibliában szereplő törvények ugyanis emberi alkotások, tehát ugyanolyan tökéletlenek, mint maga az ember. Ez az Úr által diktált, de Mózes által lejegyzett törvények története. Ráadásul az eredeti kőtáblák el is vesztek, tehát az emberi tényező ismét benne van.
    A hite, mint pl. a keresztény hitet előbb ismerni kellene, nem pedig sűrű köd alapján megmondani a tutit.