• Vol Jin
    #58
    Ott a probléma, hogy 20 Machra nehéz strapabíró szárnyat tervezni. Ezért az űrsikló önmagában egy ormótlan szárny. Tehát nem csak az adja a felhajtóerőt, ami kilóg oldalt a törzsből, és az óvodás is rámutat, hogy az a szárny, azzal repül, hanem a törzs is nagy részt vesz ki ebből a munkából. Szóval az egész konstrukció egy vitorlázó féltégla, ami nehezen manőverezhető.

    A másik probléma meg az, hogy a légkör nem egyenletesen ritkul a magassággal, vagy sűrüsödik a magasság csökkenésével, hanem úgymond hirtelen. Mármint ami a visszatérést illeti. Szóval belép a szerkezet a ritka légkörben, és szépen elnyújtva akarna lassulni. Lassul mondjuk egy picit. Na de ehhez alacsonyabb keringési pálya tartozik, és elkezd süllyedni. Sebaj gondolod, arra jók a szárnyak, hogy ezt korrigálva emelkedjen. Csakhogy nem tud, mert az egész konstrukció egy féltégla, ha meg szép nagy manőverező szárnyai lennének, ami ezt tudja, az meg szétszakadna a francba, mert 20 Mach az 20 Mach. Tehát a ritka légkörből egyszerűen bezuhanna a sűrűbe anélkül, hogy húzni tudná az ereszkedés idejét. Belépéskor egyszerűen az eldobott kő pályáján mozog. A szárnyai csak arra jók a belépéskor, hogy ne pörögjön meg ficánkoljon.