kvp#60
""Egyebkent egy os-ben tobb tizezer (lassan tobb szazezer) emberev van."
Még mindig egy asztali operációs rendszernél ragadtál le. Úgy érzem, hogy fogalmad sincs miről beszéltem. QNX Neutrino. Egy példa arra, hogy mi fér el egy floppyn. Természetesen nem ekkora zanzásításra gondoltam, csak lásd a másik végletet, amit elképzelni sem tudsz."
Mondjuk eppen egy kicsontozott beagyazott android rendszeren dolgozom, szoval valoszinuleg nincs, de az android es a qnx rossz peldak. Mindketto altalanos celu rendszer, ezert sokkal bonyolultabbak mint egy sima desktop rendszer, mivel a desktop mellett kepesek szerver es embedded feladatok ellatasara is, akar egyszerre is. Sokkal tobb munka van egy ilyen rendszerrel mint egy sima desktop os-sel, ezert a linux-ban lassan (ami ugyebar az android alatt is ott van) tobb emberev van mint a windows-okban. Peldaul minden android-os telefonon fut egy teljes erteku adatbaziskezelo rendszer is, mivel nem akartak ujrairni a kereket, ezert fogtak egy ingyenes sql-es adatbaziskezelot es betoltak a telefonba.
Egyebkent meg anno egy regi newsgroup-os (alt.os) versenyre irtam egy 512 byte-os (boot sector-os) os-t, multitask-kal, tty terminallal es egy hello world-del. (csak annyit tudott kiirni, hogy 'hello' mert mar nem maradt tobb hely, de ezt tobb parhuzamos process-ben tette, egy hard realtime task switcher alatt)
Szoval meg lehet csinalni, de nagyon nem eri meg. Egy meglevo rendszerbol felhasznalni azt ami tenyleg kell sokkal egyszerubb, gyorsabb es olcsobb. (az emlitett fejlesztesen 2.5 ember dolgozott par honapot es van egy kesz termek, tobb kulso gyartasu hardverre, meg persze benne van a linux, java es android fejlesztok osszes eddigi munkaja 1991 ota)
""A citibank-os pelda rossz, ott csak a terminalokon futo reszlegesen nyilt forraskodu windows ce-be irnak bele, de azt sem nagyon, inkabb csak atkonfiguraljak es ujraforditjak."
Nagyon tévedsz, mindig is az aktuális NT vonalat használták (NT4, Win2000, XP, stb)."
Az nt-khez nem nagyon kapnak forraskodot, csak a kernel devkit-je publikus (a ddk) es a microsoft-os forraskod megosztasi szerzodes is csak betekintesi jogot ad, atirasit nem. A wince viszont teljesen szabad volt a 6-osig, ezert tobbnyire azt szabtak at a legtobb beagyazott feladatra. Mondjuk a legtobb banki terminal ma mar csak sima desktop. Mara sajnos joreszt eltuntek a regi wind river-es monokrom terminalok. (mondjuk lyuk azokon is volt, de nem annyi)
""A robotban kb. annyi esz van, hogy megprobal gps jel alapjan hazamenni ha elveszik a kapcsolat, de leszallni mar nem tud magatol, szoval radio hiba eseten van hogy koroznek a bazis leszallopalyaja felett amig ki nem fogy az uzemanyaguk vagy bele nem allnak valamibe. A hadsereg annyira tart a robotoktol, hogy kb. egy taviranyitasu repulo tudasat merik csak belerakni, minden mas a foldi szamitogepben van. (Wozniak mondta egyszer: soha nem bizz egy szamitogepben amit baj eseten nem tudsz kidobni az ablakon)"
Ez pont engem igazol. A hadsereg így könnyen tudja úgymond végleges szoftver nélkül megvenni a harci eszközöket. A szállító bemutatja egy XP-én a saját programjával, a hadsereg meg elkészíti a saját termináljain futó kezelő szoftvereket."
A hadsereg nem ir szoftvert. Vesz egy kesz rendszert, odaadja az egyik beta tesztelo csapatanak (pl. naval special warfare development group), aztan ha bevalt akkor vesznek belole egy csomot. A lenyeg, hogy szinte mindent outsource-oltak, gyakorlatilag az atomraketak karbantartasat is kulsos ceg vegzi, szinte semmilyen szakertelmuk nincs hazon belul. Az nsa es a darpa mar mas kerdes, de ok nincsennek tul jo viszonyban a hadsereggel. (mivel konkurensek a koltsegvetes szempontjabol) Egyebkent jelen esetben a gyarto is csak integralt tobb dolgot, tehat a robot gyartoja sem rendelkezik minden komponens tervrajzaval es minden kodreszlet forrasaval, csak megvettek amit a piacon kapni lehetett es osszelegoztak.