philcsy#82
Nem a témával, hanem a cikkel van gondom.
"Einstein szerint a gravitáló testek körül elhajlik a tér és az idő, az elhajlást pedig a forgási tengely határozza meg."
A mondat első és második fele közötti kapcsolat homályos. A mondat első fele a tömeg téridőre gyakorolt hatásáról szól, amihez semmi köze a forgásnak. A második fele pedig speciálisan a tömeggel rendelkező forgó rendszerek téridőre gyakorolt hatásáról szól.
Ugyan ez igaz a teljes második és harmadik bekezdésre is.
A téridő deformációja, "besüppedése", még érthető. De miért csavarodna fel? Forgás közben miért nem csak ez a deformáció mozog?
Itt jön be az a feltételezés, hogy a tömegnek a téridőre gyakorolt hatása a térben véges sebességgel halad. Ha ez a feltételezés igaz, akkor a tömeg mozgását a téridő görbülete csak bizonyos késéssel tudja követni. Ez okozz felcsavarodást. Ha ilyen anomáliát találunk akkor a gravitációs hatás véges sebességére vonatkozó feltételezésünk megalapozott, ellenkező esetben viszont a gravitációs hatás pillanatszerűen terjed. (A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy ha a Napunk hirtelen eltűnne, egyből elszabadulnának érintőirányba a bolygók, vagy csak bizonyos késéssel.)
Ez a kísérlet azt bizonyította, hogy ilyen anomáliák vannak, tehát a feltételezés, miszerint a gravitáció véges sebességgel terjed megalapozott. Ami még fontos, hogy a gravitációs hullámok léte is megalapozott. Az egész kép akkor lesz teljes, ha ezeket a hullámokat közvetlenül detektálni tudjuk. Ezzel a általános relativitáselmélet bonyolultabb jóslatait is ellenőrizni tudjuk. A rossz hír, hogy ezzel valószínűleg megérkezünk a megismerés technikai határához. :(