• gybfefe
    #223
    Zseniális Zenszkij lapot osztott, a hongkongi hottentotta is csak pattintotta az ötletét. A rengeteg hozzászólás annak köszönhető, hogy az alap fogalmak nem állnak össze a fejekben.
    Mi az idő?: - az energia és a tér aránya
    Mi a tömeg?: - tér amiben a fizikusok egységet keresnek :)
    Mi a sebesség?: - a megtalált egység viselkedése a térben :)
    Mivel a világ végtelen, a sebességnek sincs határa, csupán egyre kisebb térben tart a végtelen felé.
    Remélem ez így elég világos volt, ezért most az antianyagos koncepciót nem is firtatnám... :)
    S mi következik mindebből, amit már rég tudhatna mindenki aki picit elgondolkodott a zidőutazás és a valódi fizika közti különbségről!?
    A végtelenhez tartó sebesség nem utaztat vissza időben, csupán közelít az abszolút momentumhoz, hülyén fogalmazva az idő megállításához. Itt is meg kell küzdeni azonban a fogalmakkal, mivel minden relatív, komplexebb kifejezéseknél már egész szépen félre lehet érteni egymást. Vegyük csak az egyszerű példát ikerparadoxon és abszolút zérus elméletek között.
    Amikor nagy sebességgel megteszünk egy óriási távot visszaérkezhetünk az ikertesóhoz úgy hogy az induláskor leveses kanala elindult szája felé, de még mindig nem nyelte a levest és mi már meg is érkeztünk. Ezt nevezhetjük az idő megállításának, azonban az ikerparadoxon ennek pont ellenkezőjéről akar szólni, vagyis hogy mivel nem saját lábán futja le a távot a tesó hanem csudarakéta üzemanyaga emésztődik, miközben újságot olvas, kvázi a leadott energia mennyisége az őt körülvevő világot gyorsította föl és a levesnyelő tesó behal 100 évesen, mire rakettás bratyó elolvassa az egyik cikk első mondatát.
    Kitűnik a paradoxon paradoxona, aminek a megoldása az energiaarányokban rejlik.
    Hogyan tudunk ilyen extrém esetekben energiaarányokat mérni? - Abszolút idővel.
    Vagyis megvárjuk azt a 90 évet amit a 10 éves ikrek a kísérletre szántak. Innen már világos, hogy a 100 éves frissen holt knorr betyár már nem láthatja amint 10 éves ikertestvére befejezi a népszabadság egyik bekezdését. Természetesen semmiféle abszolút idő nem létezik, ahogy abszolút vákuum se, csupán megpróbáltam didaktikusan vázolni a szituációt. Ki is hagyom az abszolút zérusról szóló tanmesét mert látom így is dagályosabb voltam a kelleténél.
    Befejezni azért befejezem az érvelést, még ha így nem is teljes végül is amiért a sok scifi rajongó felkapja a témát az időutazás lehetséges. A jövőbe egyszerűen relatíve, ezen kívül -a precizitás kedvéért csak relatíve- az idő megállítása is lehetséges, ezt is sok scifi anyag feldolgozta. Azonban a triumvirátus legáhítottabb tagját az időben vissza utazást már csak lenyomattal érhetjük el.
    Vagyis restaurálással. Sok matematika és fizika kell hozzá, de ugyan úgy relatív módszernek tekinthetjük ezt is mint a jövőbe utazást, ahol a mi anyagcserénk lassul le a körülvevő világhoz képest.( -erre a kétféle módszer a lefagyasztás és a nagy energián történő kis energiájú éldegélés, lásd fent rakettás iker paradoxonát) A múltba történő utazás viszont kétszeresen relatív :) mivel a jelenben és jövőben történik. Persze a fogalmakat mindig könnyű félreérteni.
    Remélem sikerült lezárni a témát... vagy épphogy nem! :)