Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #24
    Ez a konfig a Hold egyik L pontjából indulva 39 nap alatt érne a Marshoz.
    A NERVA rakétához képest kultúráltabb, mondjuk így. A hajtómű kistesója nemsokára az ISS-en lesz pályakorrekciós hajtóműként beépítve.

    Miért lenne kultúráltabb? Ugyanúgy nukleáris energiaforrást használ. Hatékonyabb esetleg, de a 600 tonnás induló tömeg már komoly tétel. A NERVA esetén három űrhajó is kevesebb lenne, két teher és egy személyzettel ellátott. Az út 210 / 190 napos, ez még bőven belefér kategória. Nem a 210 napos út a sok egy Mars-útnál, hanem az a fő gond, hogy anyagilag mennyibe kerül. Igen, a VASIMR hajtómű fejlettebb megközelítés, mint a NERVA és hasonló megoldások, de jelenleg még inkább a tömeghatékonyságra kellene törekedni. E téren pedig a Nukleáris-termikus hajtóművek jobbnak igérkeznek.

    Ez a kis játékszer pár hónaponként oda vissza tudna ingázni Mars-Föld között. 1X kell megépíteni, utána csak karbantartani.

    Megbocsáss, de ez így nem igaz. Ugyanúgy cirka két évenként lehetne használni a Föld-Mars közelség idején. Amikor Föld-Mars távol van, akkor nem 39 nap az út, hanem 100+, sokkal több üzemanyag felhasználásával és így tovább.

    Szóval az itt a kérdés, hogy minek megyünk a Marsra? Ha csak zászlót lengetni, akkor összefogunk 3-6 bátor vállalkozót (gyak majmot) beültetjük őket valami kémiai rakétába és 1-2 évig meg valóságsót játszunk velük.
    Vagy építünk egy ilyet, ami néhány hónaponként hordhat új személyzetet, anyagokat a Marsra. Attól kezdve biztosítva van az állandó jelenlétet, annak a lehetősége, hogy előbb utóbb valami kicsi, akár önfenntartó közösség is működjön ott. Ez lenne az emberiség egyik legfontosabb vállalkozása és az evolúcióé is, ha úgy tetszik. Mert attól kezdve jelentősen megnőne az esélye a fejlett élet túlélésének, ha a Földet valami globális katasztrófa fenyegetné.

    A nagyobbik gond szvsz továbbra is az, hogy először nem a Hold-Mars részével kellene foglalkozni az űrhajózásnak, hanem Föld-LEO/Föld-Hold/LEO-Hold részével. Egy Mars misszió előtt továbbra is első sorban gazdasági akadályok tornyosulnak, ami jelentős részben abból fakad, hogy az űrhajó alkatrészeinek és a Mars-küldetés hasznos terhének fel kell jutnia a Földről a világűrbe.

    Én inkább a lépcsőzetes fejlődés híve lennék, legyen egy működőképes, olcsó hordozóeszköz, ami LEO-ra képes hatékonyan hasznos terhet feljuttatni, és utána lehet Mars-küldetésekben gondolkodni.

    Most meg gyakorlatilag saját fejlesztésű újrafelhasználható hordozó eszköz nélkül fognak maradni. Lassan átmennek valami desig stúdióvá, ami max még szétosztja a magáncégek között az állami pénzeket. És annyi.

    A probléma továbbra is az, hogy úgy érdemes egy űrjárművet megtervezni, ha tudjuk, hogy mire akarjuk használni. Ha Hold-missziót akarnak, akkor ahhoz tervezzenek űrhajót. Ha először LEO küldetéseket akarnak (űrállomás, LEO gyártás/építés), akkor arra. Megépíteni az Oriont úgy, hogy igazából csak annyi biztos, hogy az ISS-hez fogják használni egy kicsit luxus. Erre tökéletesen alkalmas lesz a Dragon is, sokkal olcsóbban...