• Locutos
    #32
    Azt mondod hogy nincs determinizmus, egy kezdeti eseménynek több lehetséges kimenetele van - ez miatt. Aztán érdekes ez:
    "Ez egy végtelen univerzumban is igaz, ahol végtelenül sok szabályt lehet felismerni a világ működéséről, és a kérdezés sosem éri el a végső célt.
    Csak akkor nincs végső igazság, ha léteznének a priori nem egyértelmű eredetű események, vagy ha olyan eseménybe ütköznénk, aminek az oka a priori nem felderíthető (pl. egy eseményhorizont mögött van, bár vita folyik azon, hogy ez elegendő kritérium-e)."
    Ezt így gondolom én is, de akkor hogyan állíthatjuk hogy egy eseménynek több lehetséges kimenetele van, mikor nem is lehetséges a végtelen sok belső mozgató miatt feldezni GYAKORLATILAG a végkimenetelt, de mivel tudjuk hogy végtelen sok mozgató okozó lehet ezek determinisztikusan okozhatják egy konkrét esemeny kimenetelét, csak annyi hogy gyakorlatban talán sose lenne lehetőség felmérni a kimemnetelt.
    Én nem lennék biztos benne hogy a kvantummechanika a megtestsült példa a vléltlenszerű nemdeterminisztikus eseményekre, ha elég szub-szub-szub...szub atomi részekcsketörvényt ismernénk, közelíthetnénk egy jósolható kimenetelhez.
    Einstein se értett egyet a véletlenszerű törvényekkel, kinevették Heisenberg-ék, és a GYAKORLAT/kísérleteke is őket igazolta, de a törvények végtelensége miatt inkább Einsteinnek volt igaza, még akkoris ha a gyakorlatban sok a kvantummechanikai törvényekhez hasonló bizonytalansági törvényeket fedeznénk fel. Ennek oka pedig az, hogy ha a világon/természetben egyetlen törvény is logikus, ütközik a logikával hogy létezhessen bármi is ami ilogikus, márpedig a kvantummechanika valószínűségi leírása pont ez lenne. Azt a valószínűségi leírást inkább lehet felfogni mint egy próbálkozás a káoszban való törvényszerűségek megkeresésére.
    Természetesen így GYAKORLATBAN egyetlen törvényt sem tekinthetünk teljesen BIZTOSNAK mindnenek csak egy százalék esély hogy úgy fog történni kimenetelt lehet jósolni. Egyes törvényekre nagyon biztoshoz megközelítő esélyszázalék jön ki(pl. ha ledobok egy követ a gravitáció törvénye érvényesülni fog), viszont az elektron poziciója az elektronburokban nagyon nemmegközelíthető.